Sebestyén Samu (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XX. kötet (Budapest, 1928)

Hiteljogi Döntvénytár. okokat is, amelyek meggyőződését előidézték ; e törvényszerűen eszközölt ténymegállapítás ellen irányuló felperesi felülvizsgálati támadás tehát a Pp. 534. §-a értelmében figyelembe annál kevésbbé vehető, mert a kérdéses ténymegállapítás az okszerűséggel sem ellenkezik és a tanuvalomásokkal valamint a beszerzett okiratok tarlalmával ellentétben nincs. Ilyen körülmények között elsősorban az a kérdés követelt megoldást, hogy az alperes által vállalt kötelezettség közelebbről mit foglal magában, nevezetesen, hogy az adott esetben az elhalálozás kifejezés alatt az öngyilkosság útján előidézett halál is értendő-e és hogy ekkép alperes a kikötött véglegesítést felperesnek a férj öngyilkossága esetében is fizetni tartozik-e? A szerződések értelmezésére vonatkozó jogszabályaink szerint a szerződések szavai rendszerint közönséges értelmükben veendők (KT. 266. §-a) és a szerződéseknek általában azt az értelmet kell tulajdonítani, amilyent azoknak az életfelfogása a fennforgó körülmények józan méltatása mellett ad. Ebből a szempontból tekintve pedig a kérdéses kikötést, az elhalálozás kifejezés csak úgy fogható fel, hogy az alatt a szerződő felek az alkalmazott halálának az ő saját elhatározásától és akaratától függetlenül, általa el nem háríthatólag való bekövetkeztét tartották szem előtt és az öngyilkosság esetére nem gondoltak, amit az is igazol, hogy e kikötés közvetlenül a szerződés azon rendelkezéseihez kapcsolódik, amelyek a felperes férje esetleges betegségének és ezzel összefüggő esetleges munkaképtelenségének következményeit szabályozzák. A szerződés e helyes értelmezése mellett pedig a felperesi végkielégítés fizetésének esete be nem állott. De még ha maga az elhalálozás kifejezés szótanilag nem is zárná ki az öngyilkosság esetét, akkor is kétségtelen, hogy alperes kötelezettségvállalása feltételes volt és alperes csak a feltétel az alkalmazott halála, bekövetkezte esetén tartozott e szolgáltatással ; amiből folyik az is, hogy a feltételes kötelmekre vonatkozó jogszabályok ugyancsak alkalmazandók. Ezek szerint pedig, ha a feltétel bekövetkeztét az a fél — akinek az javára szolgál — a szerződési hűség és bizalommal ellentétes cselekménnyel idézi elő, a feltétel be nem következettnek veendő. E szabály alkalmazhatóságát viszont nem gátolja az a körülmény, hogy a jelen esetben nem felperesnek, hanem néhai férjének cselekményéről van szó; mert a kérdéses kikötés a 2 •/. alattival létesített szolgálati szerződésnek és alkalmsztatási viszonynak függvénye és a felperes lérje magatartásának jogszerű következményei természetszerűleg ő reá is kihatnak. Az alkalmaztatásnak hosszabb időre történt elvállalásával szemben pedig a másik fél teljes vétlensége mellett a szolgálati viszonynak minden, erőszakos és a szabad aka-