Sebestyén Samu (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XIX. kötet (Budapest, 1927)

Hüeljogi Döntvénytár* '3 a részvényeseket a megjelenésben leküzdhetetlen nehézség ne gátolja. (Kúria 1926 máj. 18. P. IV. 3863/1925. sz.) A kir. Kúria; Felpereseknek csatlakozási kérelmükkel való elutasítása mellett alperes felülvizsgálati kérelmének helyt ad és a fellebbezési bíróság ítéletének megváltoztatásával felpereseket keresetükkel elutasítja. Indokok: A perben vitás annak a jogkérdésnek az elbírálásánál, hogy a keresetben említett rendkívüli közgyűlésnek az igazgatóság által Budapestre történt összehívása folytán forog-e fenn szabálytalanság vagy sem, abból kell kiindulni, hogy az igazgatóság a törvény és az alapszabályok korlátai közt szabadon rendelkezik minden oly viszonylatban, amelyet a törvény vagy az alapszabályok más szerv hatáskörébe nem utalnak, vagy amely irányban közgyűlési határozat által kötve nincs. Uy esetekről azonban ezúttal szó sincs. Az alapszabályok abban a vonatkozásban, hogy a közgyűlések hol tartandók, csak annyit mondanak a 11. §-ban, hogv a meghívóban a közgyűlés helye megjelölendő. A törvény sem tartalmaz a közgyűlés megtartásának helve tekintetében diszpozitiv szabályt. Ehhez képest az alperes részvénytársaságnak igazgatósága — mint az alapszabályok 11. §-a értelmében a közgyűlések összehívására hivatott szerv — szabadon állapítja meg a mindenkori közgyűlés megtartásának helyét. E körüli rendelkezési jogkörének csak az a szempont szab határt, hogy az igazgatóságnak ebben az irányban való intézkedése nem érintheti a részvényesek "ama törvényes joga gvakorolhatásának lehetőségét, hogy a közgyűlésen megjelenhessenek. Ebből kifolyólag nem hívható össze a közgyűlés oly helyre, ahol való megjelenésben a részvényeseket leküzdhetetlen nehézségek akadályozzák. Az adott esetben azonban a közgyűlésnek a részvénytársaság székhelyéről Salgótarjánról is nagyobb nehézség nélkül megközelíthető Budapestre történt összehívásánál ily akadály fennforgását kizártnak kell tekinteni, annyival inkább, mert a közgyűlésen, az arról felvett jegyzőkönyv szerint a részvényesek túlnyomó részben — az egész alaptőkét tevő 30,000 darab részvényből 24,550 darab részvény képviseletében — megjelentek, amely körülmény azt tanúsítja, hogy a részvényeseket a közgyűlésen való megjelenésben leküzdhetetlen nehézség nem gátolta. A kifejtettekből következik, hogy az igazgatóság az által, hogy a közgyűlést nem a részvénytársaság székhelye: Salgótarjánba, hanem Budapestre hívta össze — amint ez nem vitásan más ese-