Sebestyén Samu (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XIX. kötet (Budapest, 1927)

Hiteljogi Dönt vény tár. 53 felajánlásakor 0105 volt s e szerint a korona értékében ezen ido alatt lényeges változás nem állván elő, az alperes által felajánlott vételár ugvanazt az értéket képviselte, amit a fizetésre való felszólítások alkalmával képviselt, nincsen alapja a felperes jelzett irányú felülvizsgálati támadásának és jogszabály megsértése nélkül mellőzte a fellebbezési bíróság a felperes által ajánlott szakértői bizonyítást. Mindezeknél fogva a fellebbezési bíróságnak a felperes igényét azon az alapon elutasító döntése, hogy az alperes a vételár letétbe helyezésével és a felperes részére kiutaltatásával vételárfizetési kötelezettségének eleget tett, anyagi jogszabályt nem sért. Kárveszély átszállása; megbízás nélküli ügyvitel. 40. /. A beraktározáshoz való hozzájárulással a kárveszély a hitelezőre száll át. — //. Ugyanezzel az elraktározással a kötelem zárt fajúvá változik át. — ///. Ha az ily kötelem alapján kérhető szolgáltatás lehetetlenné válik, a szerződés hatályát veszti s a hitelező csak kártérítés címén követelheti esetleg a szolgáltatás tárgyát. — IV. Az eladónak az a ténye, hogy a vevő megbízása nélkül az árút másnak eladta, megbízás nélküli ügyvitelnek minősíttetett. (Kúria 1926 febr. 24. P. IV. 2126/1925. sz.) Indokok: A fellebbezési bíróság ítéletében előadott, e részben meg nem lámadott és ennélfogva a felülvizsgálati eljárásban irányadó tényállás szerint a felperes a per tárgyául szolgáló pezsgőárúknak az alperes részéről történt beraktározásához hozzájárult; ebből a tényből a fellebbezési bíróság a kir. Kúria megítélése szerint is helyesen vonta le azt a jogi következtetést, hogy a beraktározással az árút érhető kárveszély átszállott a felperesre. Ugyancsak a meg nem támadott tényállás szerint az alperes 1919 február havában attól a veszélytől tartva, hogy a beraklározott pezsgőt a szerbek elviszik, eladott abból 500 palackkal, palackonkint 25 K vételárban az eszéki 28. pótzászlóalj tiszti étkezdéjének és a vételárat felvette. A 3. •/. alatti levél nem vitás tartalma szerint a palackonkint 25 K-ában megállapított vételár az eladás idejében érvényben levő forgalmi áraknak megfelelt. E szerint a tényállás szerint az alperesnek az eredetileg helyettesíthető dolgok szolgáltatására irányuló kötelezettsége az elraktározással zárt fajú kötelemmé változott át. Az anyagi jog szerint pedig zárt fajú kötelem esetében, ha a szolgáltatás lehetetlenné válik, a szerződés hatályát veszti. Anyagi jogi szabályt sértett tehát a fellebbezési bíróság, mikor az alperest, a hatályát' vesztett szerződés alapján teljesítésre kötelezte; az alperes felülvizsgálati panasza e részben alapos.