Sebestyén Samu (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XIX. kötet (Budapest, 1927)

Hitetjogi Döntvénytár. Mivel azonban a szolgáltatás az alperes ténykedése következtében vált lehetetlenné, a kir. Kúria vizsgálandónak találta, hogy a felperes nem követelheti-e a kereset tárgyát kártérítés címén. Az alperesnek abban a ténykedésében ugyanis, hogy a felperesnek eladott árút a felperes megbízása nélkül és anélkül, hogy arra egyébként jogosítva lett volna, másnak eladta; megbízás nélküli ügyvitel forog fenn. Az anyagi jognak idevonatkozó szabályai szerint pedig az ügyvivő kártérítéssel tartozik, ha nem úgy járt el, amint azt az ügy urának érdeke és feltehető akarata megkívánta. A kir. Kúria megítélése szerint azonban az alperes, mikor a felperes árúját az ellenséges megszálló hatalom requirálásainak közeledtével eladta, nemcsak jól szolgálta a felperesnek helyesen felfogott érdekét, hanem annak feltehető akarata szerint is járt el, inert a felperesnek nem vitás tartalmú XV. 7. alatti leveléből az alperes joggal következtethetett a felperesnek arra a szándékára, hogy a felperes «az árút minél előbb értékesíteni, épp bőrrel menekülni és fejéről a gondot lerázni)) óhajtja. E szerint az alperes a felperesnek kártérítéssel sem tartozik. Részvénytársaság: szindikátusi szerződés és az alapítók javára kikötött elővételi jog érvényességének kérdése. 41. /. A részvényeseknek olyan megállapodása, amely őket jogutódaikra is kihatóan szavazójoguk szabad gyakorlásában korlátozza, törvénybe ütközik. — //. A fennforgó nyomós okokból érvényes az az alapszabályrendelkezés, hogy bármely részvényes eladni kívánt részvényeire az alapítók elővételi joggal bírnak s ezért a részvényes eladni szándékolt részvényeit az igazgatóság útján nekik felajánlani tartozik. (Kúria 1926 márc. 9. P. IV. 3478/1925. sz.) Indokok : A nem vitás tényállás szerint a peresfelek, mint a V. Művek r.-t. részvényesei a B) alatti szerződésnek megfelelő megállapodást létesítettek maguk között s ebben egymással szemben arra vállaltak kötelezettséget, hogy a megállapodásra lépők mindenike a részvényei alapján őt megillető szavazó jogot az említett részvénytársaság közgyűlésein akként fogja gyakorolni, amint azt a megállapodásra lépők a közgyűlések előtt tartandó értekezleteiken szavazattöbbséggel elhatározzák. A megállapodás szerint, amely határozatlan időre szólott és a szerződők jogutódaira is