Sebestyén Samu (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XIX. kötet (Budapest, 1927)

Hiteljogi Döntvénytár. A szerződésnek most felhívott határozol! rendelkezésihez képest tehát egymagában az a lény, hogy az alperes a felperes hajógyári üzemvezetői munkakörei elvonta és azt mással töltötte, be, a kir. Ktíria jogi álláspontja szerint is a szerződésnek azonnali hatállyal való megszüntetésére alapul még abban az esetben sem szolgálhatott volna, ha felperes már május 15-én (a munkakör megvonása napján) kilépett volna a szolgalatból, s tekintettel még arra is. hogy a peres lélek egyező előadásából kitelszőleg peres lelek között a szolgálali viszony továbbra is fennmaradt, (élés alperes között a jogviszony rendezése tárgyában különben eredményre nem vezeteti tárgyalások folytak s nemsokára 1924 június 30-án a 2. 1 . alatti levéllel alperes felperesnek állását felmondotta. Nem forog fenn azonban az alperes szerződésellenes magatartása a júniusi illetmények késedelmes kifizetése miatt. libben a tekintetben a fellebbezési bíróság meg nem lámadottan azl állapította meg, hogy alperes a megnehezedett gazdasági viszonyokra tekintettel tisztviselőinek a fizetést félhavi utólagos részletekben teljesítette. Ez a fizetési rendszer állandósulván, amint ezt a fellebbezési bíróság idevonatkozólag helyesen kifejtette, a peres felek közös megállapodása jellegével bírt, amelytől tehát alperes a tisztviselőinek beleegyezése nélkül, azok hátrányára eL'\oldalúlag,. utólag jogosan el nem (érhetett. Alperes azonban az ítéleti irányadó (Pp. 534., 343.) tényállás szerint a felperesnek az 1924 június 15-én esedékes félhavi fizetését azon a napon ki nem fizette s a fenti kötelezettségnek a felperes 1924 jún. '16-án kelt L) alatti s a jún. 17-iki K) alatti felszólító levelei dacára, amelyek közül a K) alattiban kijelentette, hogy amennyiben alperes három nap alatt fizetést nem teljesít, a szolgálatból azonnal való hatállyal kilép, sem lett eleget: 1924 június 30-án pedig, amidőn a második félhavi fizetés esedékessége is beállóit, csak a félhavi fizetést küldötte el felperesnek s amidőn ezt felperes visszautasította, csakis 1924 július 1-én tette fel az egész havi összeget Budapesten ^felperes címére postautalványon. Szemben a fellebbezést bíróság ítéleti ténymegállapításával, a kir. Kúria a felülvizsgálati kérelemhez mellékelt posta-távíróhivatali ./) ítlatti tanúsítvány, tehát közokirat tartalmának az alperes beismerésével is összhangzó tartalma szerint a Pp. 535. §-a értelmében megállapítja, hogy felperes a július 1-én feladott összeget csak július 4-én kapta kézhez, tehát nem július 2-án (fellebbezési bírósági ítéleti megállapítás), már pedig felperes a megelőző napon a 3. • . alatti szerint a szolgálatból azonnal való joghatállyal kilépett s július 5-én keresetét is beadta. Alperes késedelmén pedig az mit sem változtatott, hogy a