Sebestyén Samu (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XIX. kötet (Budapest, 1927)

Hiteljogi Döntvénytár. S' Nem sérteti léhát anyagjogi jogszabályt a fellebbezési bíróságnak felülvizsgálati kérelemmel megtámadott fenti döntése. 'Valorizálása már jogerősen megítélt követelésnek 28. /. attól az időponttól, amikortól kezdve a felperes a korábbi perben késedelmi kamatai érvényesített. — II. Noha az alperes az 1923 decemberében hozott, jogerőssé vált ítéletet csak hónapok múlva teljesítette s a pert is alaptalan védekezéssel elhúzta, kimondatott, hogy a késedelmes teljesítésnek jogfeniartás nélkül való elfogadása esetében a felperes valorizálást nem követelhet. (Kúria 1926 jan. 21. P. VII. 4040/1925, sz.) Indokok: Az irányadó tényállás szerint az alperes a felperes által ellene a budapesti központi kir. járásbíróság elölt. 1922 P. I. 151,512 szám alall indított perben meg- és átvett árúk vételára fejében a budapesti kir. törvényszék, mint fellebbezési bíróságnak 1923 december 29. napján hozott s jogerőssé vált ítélete szerint 27,204*47 K összegnek s járulékainak a felperes részére való megfizetésére köteleztetett. A marasztalási összeget az alperes 1924 március 14-én megfizette a felperesnek. A felperes jelen perbeli keresete azon valorizációs értékkülönbözetből eredő kárának megtérítésére irányul, amely annak folytán állt elő, hogy alperes a jelzett összeget sem a számlák átvételekor, sem többszöri felszólításra nem fizette ki, sőt — a felperesi előadás szerint — az említett perben alaptalan kifogásokkal élt, a per befejezését s ezzel fizetési kötelezettségének teljesítését szándékosan késleltette és a fizetést azután késedelmesen 1924 március 14-én az időközben értékében tetemesen csökkent koronában teljesítette. s Egymagában az a körülmény, hogy az említett perben jogerős döntést nyert áz. hogy az alperes az általa meg- és átvett árúk vételára fejében mily összeget tartozik fizetni, nem zárja ki azt, hogy a felperes az alperes fizetési késedelmének ideje alatt bekövetkezett korona értékcsökkenésből származó kárának megtérítését az alperessel szemben utóbb külön perben érvényesíthette, ha máskülönben az ily kár érvényesíthessenek feltételei lennforognak. * Ugyanis az ítélt dolog kifogása sikerrel csak a már megítélt jognak ujabb keresettel való érvényesítése ellen emelhető, tehát akkor, ha felperes ugyanazon jogviszony alapján és uavanabban