Sebestyén Samu (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XIX. kötet (Budapest, 1927)

^ Híletjogi Döntvénytár. a terjedelemben, amelyre nézve az alperes korábban jogerősen elmarasztaltatott, indít új marasztalásra irányuló keresetet; (lenem akkor is. ha alperessel szemben nem érvényesített kárának megtérítése iránt indít keresetei. Azzal az irányadó tényállással szemben tehát, hogy felperes a korábbi perben érvényesített követelésének valorizálása iránt kérelmet elő nem terjesztett, felperes ebben a kizárólag a már jogerősei) megítélt követelés valorizálása iránt a fizetési késedelemből kifolyólag a korona időközi értékromlása következtében előállott kárának megtérítésére irányuló keresettel az ítélt dolog fenforgása okából el nem utasítható. A fellebbezési bíróság felperest keresetével ez okból elutasító ítélete ezek szerint jogszabályt sért s a felperesnek e miau emeli panasza alapos. A felperes a korábbi perben 1922 április 12. napján beadott keresetében a peresített vételárösszeg után 1921 november ]. napjától járó o% késedelmi kamatot érvényesíteti s ez részére meg is ítéltetett, felperes e kérelmével azt juttalia kifejezésre, hogy a vételár követelésének korábbi esedékességi1 dacára az alperesi csak a jelzett időponttól kezdődően tekinti késedelembe esettnek, vagyis hogy a koronának az 1921 november 1. napjáig terjedő időben beállott értékcsökkenésből eredő kárál az alperessel szemben érvényesíteni nem kívánja. Köveikezőleg felperes a jelzett időpontig keletkezett ily kárának megtérítése iránti igényéről lemondottnak lekintendő,'ámiérl is azt a jelen perben többé nem érvényesítheti. Ezek szerint nem sért anyagjogi szabályi a fellebbezési bíróságnak döntése annyiban amennyiben az alperesnek az 192J no\ember l-je előtti időben felmerüli kereseti kárért való felelősséget meg nem állapította, ezért a felperest felülvizsgálati kérelmének erre irányuló részévei el kelleti utasítani. Ami pedig a kereseti követelésnek azl a részét illeli, amelyet a felperes a koronának az 1921 november I. napját kövelő időben bekövetkezett értékcsökkenéséből származtat, a fellebbezési bíróság ítéletének erre vonatkozó részét a Pp. 543. §-a értelmében feloldani kellett. A bírói gyakorlat által állandóan követeli jogszabály értelmében ugyanis az a fél, aki a késedelmes teljesítést jogfentartás nélkül fogadja el, a teljesítési késedelemből eredő kárának meglérítése iránti igényéről lemondottnak tekintendő s így ezl a kárát nlóbb többé nem érvényesítheti. A kereseti követelés érvényesíthetősége tehát, atlól függ, vájjon \aló-ea felperesnek az a szóval is előadott FA) alatti különirati előadása, hogy ő a fentebb említett 27.204 47 K-nak az alperes