Sebestyén Samu (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XIX. kötet (Budapest, 1927)

Hiíeljogi Döntvénytár. a bűnjelként kezelt ingóknak a szerbek által történt elviteléből keletkezett kár pedig az alperes kánérítő felelősségének beállta után keletkezvén, nem esik a felperes terhére. Habár ezek szerint az alperes késedelme jogos alapot állapít meg a felperes követelésének átértékelt megítélésére, mégis az anyagi jogot sérti a fellebbezési bíróságnak az a rendelkezése, amely 50%-os átértékeléssel ítélte meg az árú feladáskori magyar korona értékét, mert az a körülmény, hogy a koronaértékkülönbözet felmerült, nem hozható kizárólag az alperes mulasztásával kapcsolatba, hanem olyan közismer! gazdasági körülmények következménye, amely nem róható kizárólag az egyik fél terhére. Ezekből az okokból a kir. Kúria a felmerült károsodást úgy találta méltányosan kiegvenlílendőnek, hogy az alperesre a pénz értékcsökkenésnek csak 40%-át rótta s ennek megfelelően az alperes felülvizsgálati kérelmének részben helyet adva, a fellebbezési bíróság ítéletét ezen értelemben részben megváltoztatta. Valorizálása állami üzem jogellenes cselekményével okozott kárnak 26. W°/o-ra általános okokból. (Kúria 1925 dec, 10. P. IV. 551/1925. sz.) indokok: A meg nem támadott ténymegállapítás szerint a Máv. gépgyár hídépítő-osztálya 1924 március havában használta lel a vízáradás által elsodort, a községi lakosok által kifogott és 1920 október 25-től 1921 március 20-ig hatósági őrizet alatt állott famennyiségnek 118*25 köbmétert kitevő részét. Jogszabály, hogy szerződésen kívüli viszonyból eredő kárkövetelés esetén a kártérítés iránti követelés a kárt okozó jogellenes cselekményének elkövetésével nyílik meg és hogy az ily károkozó a károsultnak teljes kártérítéssel tartozik. Ezen jogszabályok értelmében az alperest a fának építési céljaira felhasználása miatt ezen felhasználás időpontjától kezdő, dően, tekintet nélkül a felhasználás jó-, vagy rosszhiszeműségére, felelősség terheli. Közömbös ezért az ügy eldöntése szempontjából, hogy a Máv. gépgyár hídépítő-osztálya a szóbanforgó famennyiséget a kereskedelmi miniszter engedélyével használta-e fel, avagy nem és az alperes felelősségének megállapítása szempontjából nem kíván külön elbírálást az alperes állal vitatott tény, hogy a felperes csak 1921 december 9-én jelentette be a fára vonatkozó tulajdoni igényét, sem a felperes állal vitatott az a tény, hogy az alperes már 1921 június havában értesült arról, hogy a faanyag a felperesé.