Sebestyén Samu (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XIX. kötet (Budapest, 1927)

30 Hiletjogi Döntvénytár. elővételi ár megfizetése ellenében leendő kiadására kötelezte. Az alperes az elsőbíróság ítélete ellen fellebbezéssel nem élt. A fellebbezési bíróság azonban a kártérítési követelés tekintetében hozott, fent tárgyalt döntésének folyományaképpen az elsőbíróság ítéletének a 37 db részvényre vonatkozó rendelkezését mellőzte. Minthogy pedig a kir. Kúria a fellebbezési bíróság ítéletének a kártérítési követelésre vonatkozó rendelkezését a feniiek szerint megváltoztatta s a felperest kártérítés iránti kereseti kérelmével elutasította: ennélfogva ezzel kapcsolalosan az elsőbíróság ítéletének a 37 db részvényre vonatkozó alperes által fellebbezéssel meg nem támadott rendelkezését hivatalból visszaállította s e tekintetben a rendelkező rész szerint határozóit. Valorizálás 100%-ra tiltott ügylet esetében. 21. Az 1920: XV. tc. 1. §-ába ütköző tilos ügylet alapján vétel átruházásáért fizetett, általuk visszakövetelt összegre a jogszerzőknek teljes valorizációhoz van joguk. , ' * (Kúria 1925 dec, 17. P. VII. 3886/1925. sz.) Indokok: A nem vitás tényállás szerint az alperesek Cs. S.-lól, S. K.-lól és F. A.-tól terményeket vettek és a most nevezett eladók kötleveleit az alperesek a felperesekre ruházták át és alperesek a kötlevelek átruházásáért kaptak a felperesektől 1920 december hó 22-én és 23-án mindössze 227,500 K-t. Ez a tény felperesek és alperesek között közvetlen jogviszonyt létesített, alaptalan tehát alpereseknek az a kifogása, hogy köztük és felperesek között közvetlen jogviszony nem létesült. A fellebbezési bíróság az általa megállapított s meg nem támadott vonatkozó tényekből helyes következtetéssel állapította meg, hogy a felek közötti ügylet mint az 1920: XV. tc. 1. §-ába ütköző, tilos. A tilos ügylet teljesítése nem kövelelhető. Felperesek tehát már ezért sem szoríthatták volna per útján az alperesek eladóit sikeresen a teljesítésre, alaptalanul vitatják tehát az alperesek, hogy felpereseket mulasztás terheli, mert az alperesek eladói ellen teljesítés iránt pert nem indítottak. Helyes a fellebbezési bíróságnak az az álláspontja, hogy a fennforgó esetben, amikor nem vilás, hogy felperesek az alpereseknek fizétett 227,500 K ellenében ellenértéket nem kaptak, .felperesek ezt a jogcím nélkül alperesek kezén maradt 227,500 K-t felpereseknek az előbbi állapot helyreállítása eímén visszatéríteni tartoznak. Az előbbi állapot visszaállítására kötelezett alperesek abban az értékben tartoznának a 227,500 K-t visszatéríteni, amellyel