Sebestyén Samu (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XIX. kötet (Budapest, 1927)

Hiteljogi Döntvénytár. ez az alperesek részére történt átadáskor, azaz 1920 december 23-án bírt, nem panaszolhatnak tehát sikeresen amiatt sem, hogy a fellebbezési bíróság ezt a 227,500 K-t 1920 december 23-tól kezdve 50% erejéig valorizálva ítélte meg, mert a fentiek szerint felpereseknek teljes valorizációhoz is joguk volt s a fellebbezési bíróság ítélete a részben, hogy felperesek követelését csak részben valorizálta, csupán amiatt nem változtatható meg, meri felperesek felülvizsgálati kérelemmel nem éltek. Az alperesek felülvizsgálati kérelme ezeknél fogva egészben alaptalan. = A határozatban nem állapítható ine.it, hogj kétoldalú turpitudo forog-e fenn. Valorizálás tiltott ügylet esetében. 22. Általános okokból csak 50%-ra a vevő jauára, akinek hatósági engedélye nem volt s vételárat előre fizetett. (Kúria ig2s 1Q p }V 1059/4925 sz ) Indokok: A meg nem támadott tényállás szerint, a líz vagon tűzifára vonatkozó vételi ügylet, amelyből folyóan felperes teljesítést és kártérítést követel, a peres felek közt 1923 július 14-én tehát még a 3678/1917. M. E. sz. rendelet hatályban léte alatt jött léire. Tényként meg van állapítva az is. hogy felperes a közszükségleti cikkek közé tartozó tűzifa forgalomba hozatalára vonatkozóan az előbb idézett rendeletben megkívánt hatósági engedéllyel egyáltalán nem rendelkezett és a tűzifa forgalomba hozatalára vonatkozóan iparigazolványt is csak 1923 augusztus 27-én szerzett. E tényállásra tekintettel vonatkozó indokainál fogva helyes a fellebbezési bíróságnak az a jogi álláspontja, hogy a felek közt létrejött vételi ügylel a tiltott ügylet fogalma alá esik és hogy ebből lölyóan eme ügylet alapján felperes sem teljesítést, sem pedig a késedelmes teljesítésből eredő kára megtérítését nem követelheti. Nem sért tehát anyagi jogszabályt a fellebbezési bíróságnak az az ítéleti döntése, amely szerint a felperest erre iránvuló keresetével elutasította. A fentiek szerint, felperes sem hatósági engedéllyel, sem 1914 augusztus 1-jét megelőző időből származó iparigazolvánnyal nem rendelkezvén; merőben közömbös az, hogy a Tűzifa forgalomba hozatalára vonatkozó iparjgazolvány iránti kérvényét az illetékes közigazgatási halósághoz már 1923 február 1-én benyújtotta volt; miért felperesnek ezzel kapcsolatosan felhozott felülvizsgálati érvelése merőben súlytalan.