Sebestyén Samu (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XIX. kötet (Budapest, 1927)

12 Hiteljogi Döntvénytár. Indokok: A kir. Kúria nem tette magáévá, hogy a közgyűlési jegyzőkönyv esetleg pótolható hiányai nem szolgálhatnának alapul a határozatok megtámadására, mert a közgyűlés alakszerűén érvényes megalakulásának és lefolyásának megítélésére egyedül a beterjesztett jegyzőkönyv és mellékletei szolgálhatnak s a jegyzőkönyv utólagos kiigazításának helye nem is lehel. Minthogy pedig az állandó bírói gyakorlat értelmében oly esetben, midőn a közgyűlésről felvett jegyzőkönyvből nem tűnik ki. hogy a részvényesek közül kik voltak személyesen jelen s kik vettek részt meghatalmazott állal s névszerint ki volt képviselőjük, akkor s közgyűlésen hozott határozatok alaki hiányosság miatt megtámadhatók: a közgyűlési jegyzőkönyv adott tartalma alapján veendő a határozatok érvényessége feltételéül szolgáló alaki kellékek megléte vizsgálat alá. A megtámadott határozatokat tartalmazó jegyzőkönyvből a jelenlevők névszerint való felsorolása hiányzik és a szavazás eredményénél felsorolt nevek és részvénymennyiség mellett nincs megjelölve, hogy az egyes részvénytulajdonosok személyesen vagy ki által képviselten gyakorolták szavazatjogukat, holott megállapítottan nem volt személyesen jelen sem P., sem Sz., kik a jegyzőkönyv szerint 303, illetve 23 részvénnyel járó szavazatot adtak le. Kétségtelen tehát, hogy a jegyzőkönyv nem igazolja a KT. 180. §. s az alapszabályok 12., 13. és 23. §-aiban a közgyűlés szabályszerű megalakításához megkövetelt alaki kellék fennforgását, miért is felülvizsgálati kérelemnek helyei adva, a fellebbezési bíróság ítéletének azt a részét, mellyel a meghozott határozatokat részben fenntartotta, mint az irányadó anyagi jogszabályokba ütközőt, megváltoztatni s a hatályban tartott határozatokat is alaki hiányosságuk miatt megsemmisíteni kellett. - A döntést helytelennek tartjuk, mert az a kérdés, hogy a közgyűlésen mely részvényesek voltak jelen személyesen és kik vettek részt meghatalmazott áilaí, a közgyűlési elnök, jegyzőkönyvvezető és jegyzőkönyvhitelesítők nyilatkozatával, esetleg a részvényletételi jegyzék és a meghatalmazottak által a közgyűlés megnyitása előtt átadott meghatalmazások bemutatásával, magában a megtámadási perben pedig a perrendtartásban megengedett minden bizonyíték alkalmazásával bizonyítható. Ez volt mindig is a cégbíróságok gyakorlata is. A közgyűlési jegyzőkönyv formai hibája nem a KT. 174. §-a szerint értendő alakszerűség hiánya, mert a jegyzőkönyv csak tanúsítása a tényeknek s ha egyébként alakszerűség hiánya nem forog fenn s ez bizonyítást nyer, a tanúsítván} hiányossága nem szolgálhat a közgyűlési határozatok megsemmisítésére okul. Alaptőkeemelés hatása társasági részvények szolgáltatására. 9. /. Harmadik szeméig által a részvények szolgáltatására vállalt kötelezettség tartalma. — //. Való-