Sebestyén Samu (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XIX. kötet (Budapest, 1927)

Hiteljogi Döntvénytár. rizálás nem ítéltetett meg, mert nem volt rosszhiszemű magatartás abban, hogy az alperes a felperest a szolgáltatás határidejének leteltével azonnal ki nem eléoítette J ' (Kúria 1925 okt. 29. P. IV. 5484/1924. sz.) Indokul;: A meg nem támadóit s azért irányadó ténymegállapítás szerint az alperest a felperessel 1923 március hó K. napján létesült megállapodás értelmében az a kötelezettség terhelte, hogy a felperesnek károk részbeni megtérítése fejében 1923. évi július hó l-ig 25 db «Sz.» r. t. részvényt fog a folyó szelvényekkel természetben átadni. A felek szerződési akarata nem értelmezhető másként, mini úgy, hogy az elhalasztott szolgáltatás idejének lejáriáig az alperes olyan 25 drb «Sz.» részvényt szolgáltasson, amely részvények mindegyike a társasági vagyonnak ugyanazt a részét képviselje, amit a megállapodás létesülésekor képviselt; a fennforgó esetben tehát az alperes olyan részvényeket volt köteles szolgáltatni, amelyek mindegyike a társasági vagyonnak Vioo,ooo-ed részét képezi, líbből következik, hogy ha időközben tőkeemelés következett be olyan módon, hogy a régi és az új részvények együttes ériéke a társasági vagyonnak csak Vsoo^oo-ed részét képezi, az alperes a lelek szándékának meg nem felelő módon szolgáltatott, amidőn végleg kielégítettnek véli a felperest olyan részvénnyel, amely a vagyonnak csak Vsoo,ooo-'ed részét teszi. Ezért az alperesnek az a felülvizsgálati támadása, amely a kötelezettség alapja ellen irányul, nem nyugszik megállható alapon, de alaptalan annyiban is, amennyiben arra irányul, hogy az alperes az elővételi jogok ellenértékének megfizetésére köteleztetett. Annak folyományaképen ugyanis, hogy a meg nem támadott ténymegállapítás szerint a «Sz,» r. t. az előlhivatkozott megállapodás szerinti szolgáltatási határidőn belül 1923. évi május hó 4-én új részvényeket bocsátolt ki akként, hogy minden egyes régi részvény tulajdonosa két új részvénynek darabonként 500 K elővételi árban elővételre jogosított voit, az alperes kötelezettségét csak abban az esetben teljesíti, ha a felperesnek megtéríti azt az összeget, amellyel a régi részvények értéke az új részvények éi tékével arányosan csökkent. Az anyagi jognak megfelel ezért a fellebbezési bíróságnak az a döntése, amely az értékpapírok értékében az új kibocsátással előállott, az elővételi jogok gyakorlásából, illetve értékesítéséből befolyt összegekkel egy tekintet alá eső értékkülönbözelet az elővételi jog darabonkénti tőzsdei jegyzésének figyelembevételével a felperes által érvényesített árfolyam szerint kiszámított összegben az alperes ellen megítélte.