Sebestyén Samu (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XIX. kötet (Budapest, 1927)
ti fíUeljogi Döntvénytár. rizáltan, tehát azt az értékkülönbözetet is megtéríteni tartoznak, amit a magyar koronának a kereseti követelés lejárata (1921. évi november hó 9.) és ennek a tényleges fizetés időpontja között beállott értékcsökkenése idézett elő. De mert az alperesek a fellebbezési bíróságnak Őket a 90,625 K összegnek felperes részéről történi lefizetése idején (1921. évi július hó 2.) volt értékében marasztaló rendelkezését meg nem támadták, ez a rendelkezés a felperes hátrányára megváltoztatható nem volt. Ezekhez képest .és mert a fellebbezési bíróság csupán ítéleteitek hozatala napjáig s nem az alperesek részéről teljesítendő tényleges fizetés napjáig valorizáltan ítélte meg a 90,625 K-t a felperes felülvizsgálati kérelmének részben helyt adui kellett. Valuta: tévedésből átutalt kifizetés ti. csakis a juttatás eredeti tárgyának visszaadásával restituálható. ' (Kúria 1925 szept. 23. P. VII. 1401/1925. sz.) Indokok: E helyütt is irányadó tényállás az, hogy az alperes azt a 100,000 cseh kor. prágai kifizetést, amelyet részére felperes útján a «H. B. r. t.» utalványozott, 1922. évi március hó 1-én és a felperes tévedése folytán, másodízben is : 1922. évi október hó 6-án tényleg megkapta és hogy ezen tévedésből másodízben is átutalt 100,000 cseh kor. prágai kifizetéssel az alperes tényleg rendelkezelt is. Nem vitás, hogy ebből a felperes tévedése folytán hozzá másodízben is átutalt 100,000 K prágai kiűzetésből 50,000 K kifizetés visszatérítésével az alperes mindezideig hátralékban van. Az alperesnek idevonatkozó felülvizsgálati támadása folytán már csakis az a kérdés, hogy ez a már vitássá sem tett visszatérítés az alperes által valóságos cseh kor. prágai kifizetés szolgáltatásával avagy az 50,000 cseh kor. 1922. évi január hó 25-iki árfolyamértékének megfelelő összegű magyar kor. fizetésével teljesítendő-e ? Az alperesnek ebben a kérdésben előterjesztett felülvizsgálati panasza alaptalan. Anyagi jogszabály ugyanis az, hogy a tévedésből juttatott szolgáltatás visszaadandó annak, aki azt tévedésből adla, ez a visszatérítési kötelezettség pedig csakis a juttatás tárgyának visszaadásával teljesíthető. Minthogy alperes a nem vitás tényállás szerint valóságos cseh kor.-hoz jutotl a felperes tévedéséből, a most kiemelt jogszabályhoz képest valóságos cseh kor.-t köteles a felperesnek visszaadni. A fellebbezési bíróság tehát az anyagi jog megsértése nélkül kötelezte az alperest a nem vitás összegű cseh kor. prágai kifizetésnek valóságban való szolgáltatására, az alperes felülvizsgálati panasza tehát alaptalan.