Sebestyén Samu (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XIX. kötet (Budapest, 1927)

lliteljogi Döntvénytár. eszközölt szolgáltatások ellenértékét, amennyiben követelésüknek csak egy elenyészően csekély része nyerne így kiegyenlítést, ami úgy az igazság, mint a méltányosság "elveiver ellenkeznék. Az anyagi jogot sérti tehát a másodbíróságnak a felperesek valorizálás iránti kérelmét elutasító rendelkezése. A valorizálás mérvét illetően a kir. Kúria figyelemmel volt az ebben a kérdésben kifejlődött arra az állandó bírói gyakorlatra, hogy a korona romlásából származott vagyoni hátrány a felek közt rendszerint megosztandó, tekintetbe vette továbbá a másodbíróság által erre vonatkozólag részben a saját ítéletében felhozott, részben pedig az elsőbíróság ítéletéből átvett indokokat, valamint a felek személyes viszonyait s a per egyéb adatait s mindezeket mérlegelve, a valorizálást 5%-ban látta méltányosan megállapítandónak s figyelemmel arra, hogy a felperesnek az alperes által elismert követelése 234,476 koronát tesz ki, amelynek 5%-a 11,724 koronának felel meg, ily értelemben a másodbíróság ítéletét megváltoztatta. Valorizálás. 117. Ez rendszerint a követelés esedékességének időpontjára hat vissza, nem pedig csak az erre vonatkozó kérelem előterjesztése időpontjára. (Kúria 1926 okt, 19. P. VI. 4747/1925. sz.) Indokok: Az, hogy T. M. által a G. G. és társa cég részére 1921. évi június hó 15-én üzleti befektetésre átadott 100,000 K a cél meghiúsulta folytán nevezett cégtől és G. N.-tól visszajár, támadás hiányában jogerős s e helyütt már csak az a kérdés vár eldöntésre, hogy van és mily mérvű átértékelésnek van adott esetben helye? A kialakult bírói gyakorlat értelmében rendszerint a követelés esedékességének időpontjára hat vissza az átértékelés, nem pedig az az időpont, amikor az ez iránti kérelem előterjesztetett, veendő az átértékelés meghatározásánál figyelembe. A megállapított s meg nem támadott tényállás szerint a társulás a leltározás során, 1921. évi június hó 20-án hiúsult meg, ekkor állott be tehát a társulás céljára adott összeg visszatérítése iránti kötelezettség s így e nap veendő az átértékelés szempontjából irányadónak. Ennyiben tehát alapos a felülvizsgálati panasz. De mert ugyané gyakorlat értelmében külön méltánylást igénylő körülmények hiányában a koronaromlásból eredő vagyoni hátrány a felek közt egyenlő arányban megosztandó s adott eset-