Sebestyén Samu (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XIX. kötet (Budapest, 1927)

Hiteljogi Döntvénytár. 159 ben ettől eltérő megosztásra alapul szolgáló ok nem forog fenn, a koronaromlás hátrányának egészben vagy a felénél nagyobb arányban az adósra való áthárítása indokoltnak tekinthető nem volna. Mindezekhez képest a kir. Kúria a megtámadott ítéletet a rendelkező rész értelmében megváltoztatta. Valorizálás megtagadása — halasztás adása miatt ; ugyanez más tartozásrész 100 %-os átértékelésével érdekmegtérülés címén. 118. /. Halasztás adása esetében a hitelezőnek a valorizációt ki kell kötnie. — //. A késedelem idejére sem Ítéltetett meg valorizáció, mert az elszámoláson kívül eső hátralék 100%-ban értékeltetett át s ezáltal a felperesnek a valorizálás elmaradásából eredő hátránya megtérül, mivel a 100°/o-os átértékelés miatt az alperes felülvizsgálati kérelemmel nem élt. (Kúria 1926 nov. 9. P. IV. 1563/1926. sz.) Indokok: Azt az első kérdést, hogy a felperes az 1924. évi január hó 23-án megejtett elszámoláskor az alperesnek adott egy havi halasztás idejére igényelheti-e követelésének átértékelését, a fellebbezési bíróság jogszabály sértése nélkül döntötte el nemleges értelemben. Mert ha a hitelező adósának halasztást ad, az utóbbi a halasztás ideje alatt nem esik fizetési késedelembe, e nélkül pedig a valorizáció alapfeltétele hiányzik. Halasztás eseten tehát a hitelezőnek a valorizációt ki kell kötnie az adóssal szemben, ha az időközi korona romlás következményeit arra kívánja hárítani. Az adott esetben azonban a fellebbezési bíróság általa Pp. 270. §-ának megfelelően megállapított tényállás szerint ilyen kikötés nem történt. Felperesnek az ezen ténymegállapítás ellen irányuló panasza sikertelen, mert sem az általa hivatkozott levelek, sem az osztrák koronáról szóló tételeknek magyar koronára történt átszámítása nem nyújtanak támpontot az említett kikötés létrejötte tekintetében. Viszont minden valószínűsítő adat hiányában ebben az irányban a felperes eskü alatti kihallgatásával való bizonyításnak helye nem volt. Sikertelen a felperesnek a miatt támasztott panasza is, hogy az elszámolás eredményeként jelentkező 38.083,683 K tartozásból késedelmesen fizetett 12.083,683 K után a késedelem idejére