Sebestyén Samu (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XIX. kötet (Budapest, 1927)

Hiteljogi Döntvénytár. 157 res három millió márkát utalt át a felperes hitelezőjéhez, vita van azonban a felek közt arra nézve, hogy ez az összeg az átutalás idejében mennyi magyar koronának felelt meg. A fellebbezési bíróság a tényállást ebben a kérdésben nem állapította meg, ennek tisztázása nélkül pedig az ügy érdemi elbírálásra a fenti állásponton nem alkalmas. Valorizálás 5°/o-ban; elismerés visszavonása valorizálás igénylése miatt. 116. /. Noha a valorizálás alapjául egyedül a pénzromlás van megjelölve, a felek személyes viszonyaira is tekinteítel — azt 5°/o-ban látta a Kúria méltányosan megállapitandónak. — //. Az, hogy felperesek a valorizálást csak követelésük elismerése után kérték, nem ok az elismerés visszavonására. (Kúria 1926 nov. 3. Rp. VII. 1393/1926. sz. Indokok: A kir. Kúria előrebocsátja, hogy az alperesek az 1923. évi március hó 24. napján 13. sorszám alatt beadott kérvényükben a felperesek leszállított kereseti követelését feltétel nélkül ismerték el. Az a körülmény, hogy felperesek az ő elismert követelésüknek a valorizálását már csak az elismerés után kérték, az elismerés joghatályát nem érinti. Ezért nem volt figyelembevehető az 1923. évi május hó 22. aapján 15. sorszám alatt beadott kérvényben foglalt az az alperesi kijelentés, hogy a követelésnek valorizállan való megítélése esetén elismerésüket visszavonják. A másodbíróság ítéletét egyedül a felperesek fellebbezték, a miatt, hogy valorizálás iránti kérelmükkel elutasíttattak. Az állandó bírói gyakorlat értelmében a valorizálásnak alapja egyedül a pénzromlás, azok a körülmények tehát, amelyeket a másodbíróság a valorizálás mellőzésére vonatkozólag részben a saját ítéletében, részben pedig az elsőbíróság ítéletéből átvéve felhoz, a valorizálás megengedhetősége kérdésében közömbösek s azoknak csupán a valorizálás mérve tekintetében van jelentőségük. A felperes követelése már 1912. évben esedékes volt, amikor a magyar korona még teljes belső értékkel bírt, az időközben bekövetkezett gazdasági válságok folytán azonban a korona értéke oly nagy mértékben csökkent, hogy a felperesi követeléssel egyenlő összegű papírkoronákban a felperesek nem kapnák meg az általuk