Sebestyén Samu (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XIX. kötet (Budapest, 1927)

1Ü4 Hiteljogi Döntvénytár. szerzett ügyletféllel ennek további rendelése alapján a felperes közreműködése nélkül köt. Minthogy ezek szerint a peres felek között az F) alatti megállapodásban említett ((indirekt ügyletekének az értelme vitás, a peres kérdés eldöntése céljából szükségessé vált a szóban forgó megállapodás értelmezése. Szerződés értelmezésénél a feleknek a szerződés megkötésekor volt akarata az irányadó. A fellebbezési bíróság e részben azt állapította meg, hogy a felek közös akarattal az ügylet kötésekor az ((indirekt ügyletek)) kifejezésnek az alperes által vitatott értelmet tulajdonították. A fellebbezési bíróság erre a megállapításra részint a perben csatolt okiratok értelmezése, részint pedig az ítéletében tüzetesen felsorolt ténykörülményekből vont következtetés útján jutott. Minthogy pedig a kir. Kúria megítélése szerint a fellebbezési bíróság a csatolt okiratok tartalmát helyesen értelmezte és ténybeli következtetései az okszerűség szabályainak megfelelnek: a fellebbezési bíróság sem az okiratok értelmezésére vonatkozó jogszabályokat, sem pedig a helyes következtetés szabályait nem sértette meg. Felperesnek ide vonatkozó felülvizsgálati támadása tehát ez okból alaptalan. De nem vezethetett sikerre felperesnek az a támadása sem, hogy a fellebbezési bíróság jogszabálysértéssel mellőzte az általa vitatott értelmezés megállapítására felajánlott szakértői bizonyítás foganatosítását; mert ha — mint a jelen esetben is.— megállapítható az, hogy a felek valamely szerződésben használt kifejezésnek minő értelmet tulajdonítottak, merőben közömbös az, hogy a kereskedelmi szokás a szóban forgó kifejezésnek ettől esetleg eltérő értelmet tulajdonít, hanem egyedül a felek akarata az irányadó. A közömbös körülményre felajánlott bizonyítást pedig a fellebbezési bíróság jogszabálysértés nélkül mellőzte. Sem a szerződés azon rendelkezése, hogy az összes levelezéseket, számlákat slb. az alperes a vevők részére a felperes közvetítésével tartozik elküldeni, sem az o"/. alatti levél azon tartalma, amely a B. céget a szerződésből kizárta, a fellebbezési bíróság ítéletében felhozott adatokkal szemben nem engednek következtetést arra, hogy minden, a budapesti piacon kötött ügylet után illetné meg a felperest jutalék. Ezen megítélés mellett nincs ügydöntő jelentősége azon felülvizsgálati előadásnak, hogy a felperes előkészítő iratába csak tévedésből csúszott be azon a perbeli álláspontjával ellenkező kijelentés, hogy a felperes által az alperes részére közvetített minden direkt és indirekt ügylet után illeti meg a jutalék, mert ezen körülmény kikapcsolása mellett is megáll a fellebbezési bíróságnak a fenti megtámadott megállapítása. Nincs végre ügydöntő jelentősége annak a körülménynek