Sebestyén Samu (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XIX. kötet (Budapest, 1927)

118 Hiteljogi Döntvénytár. hosszú tartama alatt következvén be és ennek oka nem egyedül az alperes védekezése lévén, csak 30%-a a pénzromlásnak rovatott az alperes terhére. (Kúria 1926 jún. 22. 5472/1925. sz.) Indokok: Az alperes által felülvizsgálati kérelmében a felperes szállítási késedelmének meg nem állapítása és ezzel kapcsolatosan az ő beszámítási kifogás útján érvényesített ellenkövetelésének elutasítása, a saját vétkes fizetési késedelmének megállapítása és a felperes követelésének felértékelése miatt anyagi jogszabály megsértése miatt előterjesztett panaszok alaptalanok. A fellebbezési bíróság ugyanis az ítéletében előadott és az elsőbíróság ítéletéből elfogadóit tények alapján helyes indokolással vetette el alperesnek a felperes szállítási késedelme miatti kifogását és ennek folytán az alperest az általa beszámítási kifogásképpen érvényesített felárból és fedezeti vételből felmerült értékkülönbözet iránti ellenköveteléseivel jogszabálysértés nélkül utasította el. Ugyancsak helyesen vonta le a megállapított tényekből azt a következtetést, hogy az alperes a szerződésben vállalt kötelezettségének teljes mértékben nem tett eleget; s így őt a késedelem folyományaképpen azon hátrány megtérítésének kötelezettsége is terheli, amely a pénzérték romlása következtében a követelés esedékessége óta beállott, Ennek mértékére vonatkozólag azonban alapos az alperes felülvizsgálati támadása. Nem forognak fenn ugyanis olyan okok, amelyek a pénz értékcsökkenéséből eredő hátránynak egészében az alperesre hárítását indokolttá tennék. Ezek hiányában pedig a bírói gyakorlat által megállapított annak a jogszabálynak kell érvényesülnie, amely a korona nagymérvű értékcsökkenéséből eredő hátránynak, mint a felek cselekvősége körén kívül álló gazdasági okok következményének a felek között a méltányosság szerinti megosztását teszi kötelezővé. Ebből az okból a kir. Kúria, figyelemmel arra, hogy a nagyobb mérvű pénzromlás a per hosszú tartama alatt következett be, ez pedig nem egyedül az alperes védekezése folytán állott elő és hogy a felperesnek az alperes kellő teljesítése esetében sem állott volna módjában vagyonának ezt a részét teljesen megóvni, a pénz elértéktelenedéséből bekövetkezett hátránynak csak 30%-át rótta az alperes terhére. Az alperes által vitatott gazdasági lehetetlenülés sem forog fenn. Ennek szabályai ugyanis a bírói gyakorlat értelmében csakis az áruszállításra köteles eladó javára alkalmazhatók, mert gazdasági lehetetlenülés bekövetkezéséről csak akkor lehet szó, ha a vételügylet tárgyául szolgáló áruk értéke a teljesítésre kitűzött