Sebestyén Samu (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XIX. kötet (Budapest, 1927)

Hileljogi Döntvénytár. H7 tett, ellenkező kikötés hiányában a jutalék követelhetése nem függ attól, vájjon a felek a megkötött ügyletet teljesítik-e? és meg nem támadott ténymegállapítás az, hogy a felperes szerzett is vevőt R. római cég személyében a húsárura, akinek az alperes azt 6*10 lirás áron eladta, azonban R. az alperestől megvásárolt árúnak utánvételezett árát nem tudta kifizetni s ezért az alperes az árut Rómából Milanóba visszahozatta s ezt itt más vevőnek újból eladta, arra nézve pedig jogszabály panaszolt megsértése nélkül nincs ténymegállapítás a fellebbezési bíróság ítéletében, hogy a felek a jutalék követelhetését az árunak a megállapított vételáron egy vevőnél való elhelyezésén felül a vételárnak az alperes kezéhez való kifizetése feltéleléhez kötötték volna, jogszabályba ütközik a felebbezési bíróságnak az a döntése, amely a felperes közvetítési jutalékra irányuló követelését abból az okból utasította el, mert a közvetített ügylet teljesedésbe nem ment olyképpen, hogy az eladó a vételárat is megkapta. Nincsen ezért ügydöntő jelentősége a fellebbezési bíróság a felperes által sérelmezett, az alperes fentebb előadott védekezésén túlmenő azon megállapításának, hogy a felperes által közvetített vételi ügyletnek a vevő által való nem teljesítése miatt az alperes is elállott ettől az ügylettől, ellenben alapos a felperesnek anyagi jogszabálysértés fennforgására alapított az a felülvizsgálati panasza, amely az általa közvetített ügyletből kifolyólag a kikötött közvetítési díjához való jogát arra való tekintet nélkül vitaija, hogy a vételi ügylet nem ment teljesedésbe. Ezekből az okokból a kir. Kúria mellőzte a tényállásnak abban az irányban való kutatását, hogy az áru kinek a kárára és veszélyére adatott el, befolyt-e a vételár az alpereshez, hogy az alperes miképpen számolt el a saját megbízójával szemben ? és a fellebbezési bíróság ítéletének megváltoztatásával a felperes keresetének helyet adva az alperest a mennyiségileg nem kifogásolt jutaléknak a kikötött külföldi pénznem helyeit országos pénznemben (KT. 326. §. 2. bek.) való megfizetésében úgy a tőke után a keresetindítástól járó 5% kamatában marasztalta. Mulasztás jelentőségének megítélése (KT. 267. §.) — Valorizálás 30% erejéig. 89. /. Noha a vevő a vételárat köteles volt előre letétbehelyezni, de az eladó elmulasztotta az előre való fizetés szorgalmazását, a lejárat a kölcsönös követeléseket tartalmazó könyvkivonat lezárásával tekintetett beállottnak. — //. A pénzromlás a per