Sebestyén Samu (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XIX. kötet (Budapest, 1927)

Hiteljogi Döntvénytár. szerint is nem oly hosszú tartam, amely a fenti jogi következtetés megvonására alapul szolgálhatna. Felperes elbocsátása tehái nem jogellenes, felperesnek a rögtöni hatályú felmondás jogtalanságára fektetett kereseti igényei nem alaposak. Zálog szerzéskor jó hiszem üség. 86. A bank felügyelőbizottsági Uigja személyében megvolt tudomás nem esik a bank terhére. (Kúria 1925 jún. 4. P. Ií. 430 4925. sz.) Indokok: A fellebbezési bíróság az alperes zálogszerzésének érvénytelenségét kettős okra érvénytelennek vitató kereseti jogcímei helyes anyagi jogfelfogással ítélte alaptalannak. Alperes ugyanis a tényállás szerint a felperes néhai atyja részére értékpapírok vétele és eladása iránt végzett hosszú ügylel sorozaton át megbizotti szolgálatot. A megbízójával ennek alapján létrejött jogviszonya egyáltalában nem volt szerencsejáték elősegítésű természetű ; mert az ügyletek, amelyeketa felperes atyja részére ellátott, mindig effektív áruügyletek voltak ; magában véve pedig az, hogy a megbízóját a rendelkezéseiben nyerészkedési vágy vezette még ennek magának az ügyleteit sem tette szerencsejátékszerűvé, nemhogy az alperessel való jog viszonyát ilyennek minősítette volna. Arra nézve pedig semmi lényállási adat nincs, mintha alperes a zálogszerzéskor tudta volna, hogy a kereseti ékszerek, amelyeket a felperes atyja a kezelésében tartott és neki zálogba adott nem az ezéi, hanem a felpereséi voltak. A F. D. felügyelőbizottsági tag személyében megvolt tudomás, minthogy ez nem az alperes képviselését ellátó szervezetnek volt a tagja, ebből a szempontból nem esik az alperes terhére. Máskülönben pedig az a tény, hogy felperes atyja akkor özvegy ember volt, az ékszerek pedig női használatra rendelt dolgok voltak, egyáltalában nem volt alkalmas arra, hogy az elzálogosításnak ezekkel való rendelkezési jogát kétesnek tüntesse fel, alperesnek a zálogszerzését tehát ezen az okon érvénytelenné tegye. Ez a megítélés azt mutatja, hogy alperesnek a kereseti ingókra érvényesen szerzett zálogjoga (KT. 302. §.) van. Felperes keresetének tehát, amelyet alperestől emez ingók kiadását az alperes zálogjogára való tekintet nélkül követeli, nincs meg a jogos alapja; azt pedig, hogy alperesi a zálogos követelése iránt kielégíti, felperes a perben nem ajánlotta meg. A kérdéses ékszerek kiadását követelő keresetével tehát a Hiteljogi Döntvénytár. XIX. 8