Sebestyén Samu (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XIX. kötet (Budapest, 1927)

Ilileljoyi Döntvénytár. 109 Szolgálati szerződés: ügyvezető-igazgató haszonrészesedési igénye. 83. /. Mivel a munkaadó részvénytársaság az üzlet eredményes folytatásához szükséges eszközöket nem bocsátotta rendelkezésre, az igazgató jogosan követelhette haszonrészesedési előlegének felemelését és ennek nemteljesítése miatt a szolgálati szerződésnek rögtöni halályu megszüntetését. — //. A fix fizetésből és a szerződéses haszonrészesedésből alakult illetmények egy évi felmondási időre a Pp. 271. §-ában biztosított jogkörben állapíttattak meg. (Kúria 1925 jún. 17. P. II. 2978/1925. sz.) Indokok: A fellebbezési bíróság a lefolylatolt bizonyítási eljárás anyagából merített, az egyes bizonyítási eszközök tartalmának megfelelően előadott lények alapján bizonyítottnak látta azt, hogy az alperes felperes részére az üzlet eredményes működéséhez szükséges eszközöket nem bocsátotta rendelkezésére. Ezzel szemközt nincsen alapja az alperes azon felülvizsgálati panaszának, amely abból a tényből, hogy a felperes teljes jogkörrel felruházott ügyvezető igazgatója volt, a felperesre kívánja róni az alperesi vállalat eredményes folytatásához szükséges forgótőkének az alperesi vállalatot financirozó banktól való megszerzése kötelességét ennek sikertelenségét a felperes üzletvezetői ténykedése körüli mulasztással hozta összefüggésbe és ez okon a felperes kereseti igényének jogosságát megtagadja. Jogszabálysértés nélkül nincs eszerint ténymegállapítás a fellebbezési bíróság ítéletében arra vonatkozólag, hogy az alperesi vállalat fenntartásához és folytatásához szükséges forgótőke szolgáltatása tekintetében nem az alperes, hanem a felperes állolt volna jogviszonyban az alperesi vállalatot financirozó bankkal, illetve, hogy a forgótőke beszerzése a felperest és nem az alperest terhelte volna : ennek hiányában pedig arra való tekintettel, hogy a kir. Kúria 11. sorszám alatl hozott határozatában elfoglalt állásponljához képest az üzleti haszonrészesedés képezte a felperes illetményének fonlosabb részét, ennek mennyisége pedig attól függött, hogy az aiperes minő mértékben bocsátotta a felperes rendelkezésére az eredményes működéshez szükséges anyagi eszközöket, az előrebocsálolt tényállás szerint azonban az alperes a szerződés szerint őt terhelő kötelezettségének eleget nem tett, a fellebbezési bíróság nem nyilvánvalóan helytelen ténybeli követ-