Sebestyén Samu (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XVIII. kötet (Budapest, 1926)

Hiteljogi Döntvénytár. seggel a társas vagyonon megosztoztak és azt felperestől elvonták, csak az 1921. évben következett be; és így a korábbi időről való átértékelés nem is volna méltányos; míg a kereset beadásától, 1921 febr. 29-töl kezdve a koronaromlás következményeit e jogellenes cselekményük alapján teljes mértékben az alperesekre rótta. Valorizálás megtagadása az adós jóhiszemű feltevése alapján, 59. mert az adós a III. fokú ítélet meghozataláig, mely őt marasztalta, fellehette, hogy fizetni nem tartozik. . , ^ „ (Kúria 1925 ápr. 29. P. II. 6336/1924. sz.) Indokok: Felperes a kir. Kúriának ítéletével részére az alperesekkel szemben megítélt 69,000 K sertés vételárnak átértékelése (valorizációja) iránt lépett fel ebben a külön perben igényével. Tényállás, hogy felperes a korábbi perben az alperesek fizetési késedelméből a korona értékének romlása miatt származó kárának és elmaradt hasznának megtérítése iránt igényt külön perre tartotta fenn. Tényállás, hogy alperesek a kir. Kúria ítéletében megszabott fizetési kötelezettségnek azonnal eleget tettek, felperes a kifizetett összeget jogfenntartással felvette. Felperes átértékelési (valorizációs) igényének azonban ebben az esetben a kir. Kúria jogi álláspontja szerint is anyagi jogi alapja nincs, a fellebbezési bíróság nem sértette meg az anyagi jogot akkor, amidőn felperest az a jellege szerint járulékos természetű igény iránti keresetével elutasította. Meg nem támadott lényállás ugyanis az, hogy az a 11 drb sertés, amelynek felperes a korábbi perben a vételárát követelte, az 1920. évi szeptember hó 21-iki átvétel után csakhamar megbetegedett, sőt el is hullt, alperes vevők tehát, kik a korábbi perben ezzel a minőségi kifogással védekeztek, jóhiszeműen lehettek abban a feltevésben, hogy a hátralékos vételárat megfizetni nem tartoznak, védelmük alaposságát csak a kir. Kúria fent felhívott ítélete döntötte meg, amely a fellebbezési bíróságnak a felperest keresetével elutasító ítéletét megváltoztatva, alpereseket a hátralékos vételár megfizetésére marasztalta. Mivel továbbá alperesek a fent előrebocsátotl tényállás szerint a kir. Kúria ítéletében megállapított vételárat azonnal kifizették ; a fellebbezési bíróság mindezekből a tényállási adatokból helyesen