Sebestyén Samu (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XVIII. kötet (Budapest, 1926)

Hiteljogi Döntvénytár. vonla meg azt a jogi következtetést, hogy a jóhiszeműen védekező alperesek terhére az átértékelés (valorizáció) alapjaként szolgálható vétkes késedelem fenn nem forog. = Az indokolás nem megnyugtató, mert bár a bírói gyakorlat szerint egyik alapja a valorizálásnak a rosszhiszemű pervitel, a contrario, mégsem áll az, hogy az adós a valorizálás alól felmentendő csak azért, mert csak a III. fok marasztalta. Az eset körülményei lehettek olyanok, melyek miatt ezúttal a valorizálás méltánytalan lett volna, de a döntésnek ezt kellett volna kiemelnie. A határozatban hangsúlyozott az az álláspont, hogy az alperes a Kúria ítéletéig, mert csak ez marasztalta, jóhiszeműen feltehette, hogy nem tizet, helytelen általánosításra vezethet. Vétel alapján kártérítés nem kereskedő javára nem továbbeladás végett vett árú nem szolgáltatása miatt. 60. /. Ez megilleti a vevőt, mert az ügylet az eladó részén kereskedelmi ügyletnek minősül. — //. Állatvásárlás esetében sem tartozik a vevő a célnak megfelelő, más árút elfogadni. — ///. Az árkülönbözet és kamatainak valorizálása az eladó kártérítési kötelezettségét megállapító harmadfokú ítélet kihirdetésétől. „, . (Kuna 1925 márc. 19. P. IV. 4,469 1924. sz.) Indokok: Az a körülmény, hogy a felperes fedezeti vétele, elkésettsége folytán, az alperessel szemben hatálytalan, nem fosztja meg a felperest a szerződéses vételár és a teljesítés megtagadásakori piaciár közötti különbözet iránti igényétől. Alperesre nézve a kereset alapjául szolgáló ügylet — nem vitásan — kereskedelmi ügylet lévén, a KT. 356. §-a 2. pontján alapuló árkülönbözeti (absztrakt kár) igény a felperest a KT. 264. §-a értelmében annak dacára is megilleti, hogy ő nem kereskedő s az ökröket nem továbbeladás végett vette. Az sem zárja ki a felperes árkülönbözeti igényét, hogy a szerződéses vételárért — a teljesítés megtagadása idejében — a célnak megfelelő, de más minőségű ökröket kaphatott volna, mert a vevő nem kötelezhető arra, hogy a szerződéses árú helyett attól eltérő minőségű árút beszerezzen. Viszont azonban, minthogy a tényállás szerint a teljesítés megtagadásakor a szerződésileg kikötött minőségű és származású ökrök magasabb áron kaphatók voltak és minthogy a felperes a fedezeti vételt lényeges késedelemmel eszközölte: a megítélt absztrakt árkülönbözeten felül a felperes sem a beszerzett ökrök gyengébb Hiteljogi Döntvénytár. XVIII. §