Sebestyén Samu (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XVIII. kötet (Budapest, 1926)

IV Tárta lommutató. Lap Kereskedelmi segédszemélyzet. 31. II. A Kúria úgy találta, hogy a szálló-igazgató a segédszemélyzet körébe nem sorozható és hat hónapban állapította meg felmondási idejét ... _ _ ~ — — — 51. Felelős szerkesztő rögtöni hatályú elbocsátása a sajtótörvényre tekintettel jogellenes-e, ha a lapkiadó részvénytársaság mást alkalmaz főszerkesztőnek s az irányítást bizottságra bízza, a főszerkesztő pedig az egyidejű felmondás tudomásulvétele mellett az új főszerkesztő és a bizottság rendelkezései teljesítését megtagadja .... „_____ .... — ~>Í2 33. A felmondási idő alatt a munkaadó többi alkalmazottainak juttatott fizetésemelésben a felmondásban levő alkalmazott nem részesítendő __ .... ... _ ... .._ „_ _ . . 30 74.1. A részvénytársaság által tisztviselőjének a mérlegszerű tiszta jövedelemből kötelezett jutalék a bíróság által meg nem semmisített közgyűlési határozattal elfogadott mérlegben kimutatott tiszta nyereség után jár. — II. A tisztviselő ez esetben a jutalékot a közgyűlés tartásakor volt pénzértékben követelheti „ 78 96.1. A munkakör beosztása a munkaadó joga, ezért annak elvonása és más szolgálati beosztás kijelölése azonnali kilépésre csak akkor jogosít, ha a munkaadó az alkalmazottat képzettségeinek és állásának meg nem felelő, önérzetét megalázó munkára akarja alkalmazni.' — II. Ha az alkalmazott kikötött remunerációra vonatkozó igényét nem indokolatlanul túlságos késedelemmel érvényesítette, ahhoz való jogát nem veszti el 109 30. Az ügyvezető-igazgató feljelentést tett a társaság egyik igazgatósági és végrehajtóbizottsági tagja ellen sikkasztás és hűtlen kezelés, továbbá valutacsempészés miatt. A kir. Kúria kimondotta, hogy az alperes részvénytársaság életében uralomra jutott nyers többségi akarattal szemben, s amikor a társasági törzsvagyont a közgyűlés rendelkezése alól elvonni törekedtek, az ügyvezető-igazgató saját igazolásául és eszközül a feljelentés alakját választhatta s ezért rögtöni hatállyal nem volt elbocsátható _ _ _ .... _______ „ .... 26 31.1. A munkaadó a felmondás okait a szálló-igazgatóval nem közölte ; előbb harmadik személynek a rendszerváltozást jelölte meg ok gyanánt és egyességi ajánlatot tett, utóbb azt jelentette ki az alkalmazottnak, hogy az elbocsátásnak fegyelmi úton kell történni és hogy az igazgatóság fogja az elbocsátás okait illetékes helyen érvényesíteni. Az azonnali hatályú elbocsátás e miatt jogellenesnek mondatott ki. — II. A Kúria úgy találta, hogy a szálló-igazgató a segédszemélyzet körébe nem sorozható és hat hónapban állapította meg felmondási idejét ... „ ... „ „ „ ... ... ... i ... „. ... _ á9 32. A munkaadó a felperest mint próbaidőre alkalmazottat bocsátotta el felmondás nélkül; a perben a rögtöni hatályú elbocsátást szakértelem hiányára is kívánta alapítani. A Kúria kimondotta, hogy a munkaadó az elbocsátást utólag más okra alapítani nem volt jogosítva, ellenben az alkalmaztatás végleges minőségének bizonyítása a felperes alkalmazottat terheli „ ._ ... ... „ ... ... _. _ 30 106.1. Ki volt kötve, hogy, ha a szolgálatadó öt éven belül a szolgálatot felmondaná, az alkalmazottnak a hátralévő időre eső járandóságait kifizetni tartozik ; ez okból kötbér címén a felmondási