Sebestyén Samu (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XVIII. kötet (Budapest, 1926)

10 Hiteljogi Döntvénytár. nak a teljesítési határidő lejárta előtt való elkészítésével és leszállításával elháríthatta volna. A felperes, aki az árú vételárát előre kifizette, nem szorítható arra, hogy a szerződés teljesítése alól jogellenesen szabadulni kívánó alperes károsodását a fedezeti vételhez szükséges összeg újabb folyósításával csökkentse. = Az I. a. döntés csak abban az esetben nem aggályos, ha az, hogy a gyáros a gyártási költségekben beállott rendkívüli áremelkedést a perben megállapított tényállás szerint kellő gondossággal csakugyan elháríthatta volna. Gazdasági lehetetlenülés. Kárveszély utólagos teljesítési határidő esetében. 11. /. Gazdasági lehetetlenülés esetében a vevő csak akkor nem követelhet kártérítést az eladótól, ha a lehetetlenülés az eredeti teljesítési határidőn belül következett be. — //. A kárveszély viselése nem hárul át a vevőre az utólagos teljesítési határidő engedésével, mert a vevő a törvénynél fogva az eladónak, ha ez kéri, ilyet engedni köteles. (Kúria 1924 okt. 9. P. VII. 885/1924. sz.) indokok: Gazdasági lehetetlenülés esetében a vevő az eladótól a szerződés nem teljesítése miatt az esetben nem követelhet kártérítést sem, ha az eladó által kötelezett szolgáltatás még a szerződésileg megállapított teljesítési határidő alatt vált gazdaságilag lehetetlenné. A fennforgó esetben az alperes eladó által vitatott gazdasági lehetetlenülés nem a kikötőit teljesítési haláridőben, hanem annak letelte után, a nem vitás tényállás szerint alperes kérelmére felperes által 1922. évi augusztus hó végéig adott utólagos teljesítési határidő alatt állott be. Ilyen tényállás mellett az alperes eladó a felperes vevő a szerződés nem teljesítése miatt kártalanítani köteles. Habár az alperes által kötelezett szolgáltatást, a felperes által az- alperes kérelmére engedett utólagos teljesítési határidő alatt gazdaságilag lehetetlenné vált is. Mert a vevő a KT. 354. §-a értelmében az eladónak utólagos teljesítési határidőt engedni tartozik, az ily halasztás tehát nem vonható a szerződő felek közös megegyezésén alapuló halasztás tekintete alá, amiből okszerűleg folyik az, hogy utólagos teljesítési határidő engedésével a kárveszély viselése nem hárul át a vevőre, hanem az az utólagos teljesítési határidőt kérő eladót terheli.