Sebestyén Samu (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XVIII. kötet (Budapest, 1926)

Hiteljogi Döntvénytár. 9 Indokok: A felperes a felülvizsgálati kérelemre adott válasziratában maga is azt adta elő, hogy az elégés folytán megsemmisült ponyvákra vonatkozó igényének rendezését az alperes által a m. kir. államvasutak ellen kártérítés iránt indított per befejezéséig elhalasztotta. Arra való tekintettel, hogy a kérdéses per az 1922 március 21. napján hozott kir. ítéló'táblai ítélettel jogeró's befejezést nyert: az adott halasztás folytán felperes csupán annyi koronának a megfizetését igényelheti, amely az 1922. évi március 21-én fennállott árfolyamnak megfelel, míg ellenben az ezen időt megelőző időre vonatkozó valorizációs igénye jogszerű alappal nem bír. Ebből okszerűleg következik, hogy az egyenérték összege után a késedelmi kamat is csak ettől a naptól fogva illetheti meg a felperest. Viszont azonban az alperes sem igényelheti, hogy a ponyvák egyenértéke csakis a kereset beadásától fogva valorizáltassék, mert az alperes sem állítván azt, hogy a felperest a magyar kir. államvasutak ellen indított perének a befejezéséről értesítette volna s a felperes ezen per eredményének tudata hiányában késett igényének kereset útján való érvényesítésével, míg az alperes az általa indított kártérítési per befejezése után már nem lehetett kétségben a felperes irányában fennálló kártérítési kötelezettsége tekintetében, mégis ennek dacára a felperes kárigényének kiegyenlítését s ez által a korona további értékcsökkenése folytán előállott károsodás elhárítását elmulasztotta, sőt a jelen perben is azzal védekezett, hogy ilyen kötelezettség nem terheli. Vétel. Gazdasági lehetetlenülés. 10. /. Gazdasági lehetetlenüléssel nem védekezhetik az a gyáros, aki a vételárat előre megkapta és saját gyártású, bár még nem kész árút adott el. — //. Az a vevő, aki az árú vételárát előre kifizette, nem kötelezhető arra, hogy fedezeti vétel kötésével az árú vételárát újból folyósítsa az eladó kárának csökkentése végett. (Kúria 1924 dec. 16. P. IV. 2061/1924. sz.) Indokok: A fellebbezési bíróság helyes okfejtése szerint nem hivatkozhatik az alperes sikkerrel a gazdasági lehetetlenülésre sem, mert az alperes, aki az árú vételárát a felperestől előre felvette, s a saját gyártású árút adta el, a felperesnek az állítása szerint a teljesítési idő lejártakor a gyártási költségekben bekövetkezett rendkívüli áremelkedést kellő gondosság kifejtése mellett az árú-