Sebestyén Samu (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XVIII. kötet (Budapest, 1926)
s Hiteljogi Döntvénytár. meg, amelyen felperesek a valorizálási kérésüket első ízben előterjesztették; vagyis 1923 április 14-ikét. Ugyanezen indokból nem találta helyénvalónak a kir. Kúria az adott esetben azt sem, hogy valorizáltan megítélt tőkekövetelés után a törvényes kamatot meghaladó kamattérítés is megítéltessék a felperesek részére. = L. a 6. sz. a. közölt esetet. Valorizálás kezdő ideje. 8. A vételárelőleg csak attól kezdve valorizáltatott, amikor az eladó az ügylet teljesítését megtagadta. (Kxaw, 9 p JV 1919/1924 gz ) Indokok: Olyan jogszabály, hogy az ügylet hatálytalanulása folytán visszajáró előleg minden esetben valorizálandó és hogy a valorizáció kezdő időpontjául mindenkor az előleg felvételének a napja veendő, nem alakult ki, hanem a bírói gyakorlat ily esetekben is mindig az eset körülményeit mérlegeli. Ez alapon figyelemmel arra a tényállásra, hogy az alperes csak 1919 november 3-án tagadta meg — és pedig jogosultan — a szerződés teljesítését, ezt megelőzően ellenben a felek közti ügylet lebonyolítása rajtuk kívül álló okokból függőben volt: az adott esetben vonatkozó indokainál fogva a kir. Kúria is osztja a fellebbezési bíróságnak azt a jogi álláspontját, hogy az alperes a korona vásárlóképességében beállott értékcsökkenésért csakis az 1919 november 3-ától kezdve tehető felelőssé. = A döntést aggályosnak tartjuk, mert az ügylet teljesítésének megtagadása a valorizálás kérdésében kétségtelenül visszahat arra az időpontra, amikor az eladó a vételárelőleget kapta. De különben sincs ok arra, hogy különösen azt az eladót, aki az ügylet teljesítését, habár utóbb megtagadja, a pénz értékromlásának megtérítése alól az előleg szolgáltatása és az ügylet teljesítésének megtagadása közt eltelt időre nézve felmentsük. Valorizálás kezdő ideje. 9. Ha a felperes az alperes ellen követelése bírói érvényesítését az alperes által harmadik személy ellen indítandó per befejezéséig elhalasztja, valorizálást csak a most említett per befejezésétől kezdve követelhet (Kúria 1924 dec. 2. P. IV. 2665/1924. sz.)