Sebestyén Samu (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XVIII. kötet (Budapest, 1926)

Hiteljogi Döntvénytár. döntésével, hogy a felperes a kereseti gazométer átadását alperesnek az ügyiéitől a KT. 352. §-a értelmében jogosnak tekintendő elállása folytán nem követelheti. De jogszabálysértéssel utasította el a fellebbezési bíróság felperest a gazdasági lehetetlenülés okából is, mert az e tekintetben irányadó anyagi jogszabályok értelmében a teljesítés gazdasági lehetetlenülése nem zárja ki az eladónak a nem teljesítés miatti kártérítési kötelezettségét akkor, ha a teljesítés gazdasági lehetetlenségét előidéző értékeltolódás a teljesítési haláridőben még fenn nem állott, hanem csak az eladó teljesítési késedelmének beállta után következett be. Annak lisztázása nélkül tehát, hogy a felperes kíván-e a teljesítésre irányuló kérelem meg nem ítélése esetére kárigényt érvényesíteni s mily mérvben, továbbá, hogy fennállanak-e a kárigény érvényesíthetésének a fentiekben megjelölt előfeltételei; az ügy érdemi döntésre kellően előkészítve nincs. Vétel: fizetési és átvéteti késedelem, szabad kézből eladás helyett nyilvános árverés következménye: eladási kötelesség beálltának időpontja. 115. I. Az árú minőségi romlásával beálló károsodást vevő tartozik viselni, ha az ő mulasztása okozta azt. — 77. Az eladó által nyilvános árverésen szabad kézből eladás helyett eszközölt eladás csak annak a többletnek megtérítésére kötelezi, amely szabad kézből elérhető volt volna. — III. Az eladó az árút a vevő rovására mindaddig eladhatja, míg utóbbi késedelemben van. (Kúria 1925 szept. 16. P. VII. 5683/1924. sz.) Indohok: A nem vitás tényállás szerint nlperes a felperestől 19-2:2. évi november 8-án a keresetben körülirt minőségű, már elvermelt állapotban megvett burgonyának vételárát 1922 december 10-ig megfizetni és azt legkésőbb az 1923. évi tavasz beálltával átvenni tartozott. Az alperes beismerése szerint az átvételi időn túl előállható kárveszély őt terhelte. Nem vitás, hogy alperes sem a vételárat meg nem fizette, sem az árát a megjelölt határidőig — felperes ily irányú felhívásai dacára — át nem vette; s így fizetési és átvételi késedelembe esett. A felperes mint eladó az árúnak kikötött minőségű részét, vagyis azt, amely étkezési célra alkalmas volt, 1923 május 23-ikán hites személy közbenjöttével nyilvános árverésen eladatta s keresetében a vételár s árverésen elért ár közti különbözetet s az árverés körül felmerült költségeit érvényesiti. Az irányadó tényállás szerint a 640 q elvermelt burgonyából 3S0 q volt