Sebestyén Samu (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XVIII. kötet (Budapest, 1926)
136 Hileijogi Döntvénytár. étkezési célra alkalmas, az azt meghaladó 290 q pedig rotliadl s étkezés céljára alkalmatlan volt. Eldöntendő volt, hogy az elvermelés, helyesebben a tavasz beálltával ki nem vermelés folytán előállott rothadás a felek melyikének terhére esik, továbbá, hogy az 1923 május 23-án megtartott árverés az alperes rovására megtartottnak tekintendő-e? Abból, hogy alperes már elvermelt burgonyát vett s a megállapodáshoz képest az átvételi idő (1923. év tavasz beállta) után az árúban előállható kárveszély alperest terhelte, nyilvánvaló, hogy a burgonya egy részének rothadása a felperes mulasztásául fel nem róható, mert felperes a burgonya elhelyezéseért felelősséget nem vállalt, továbbá, hogy az árú minőségi romlásával beálló károsodást alperes mulasztása okozta, azzal, hogy az árút a kikötött időig — felperes felhívásai dacára — át nem vette s e mulasztásával az árút ért kárveszélyt — vállalt kötelezettségéhez képest is — viselni tartozik annál is inkább, mert nem vitás, hogy a rothadás a mulasztás ideje alatt következett be. Az, hogy az eladó a törvény értelmében a szabad kézből eladandó árút nyilvános árverésre bocsátja, a bírói gyakorlat értelmében csak azzal a következménnyel járhat, hogy az ő terhére esik az a többlet, amely a szabad kézből való eladás útján volt volna elérhető. Alperes azonban nem is állította, hogy felperes ily módon magasabb vételárat érhetett volna el, az értékesítés szabályszerűtlensége miatt emelt kifogása tehát alaptalan. A nem vitás tényállás szerint felperes az alperest az átvételre többször felhívta. A KT. 351., 352. szakaszaiban nincsen meghatározva az, hogy az eladó — amennyiben az árút a késedelmes vevő rovására eladatni kívánja — ezt a késedelem beálltával azonnal tartoznék eszközölni, az eladó tehát e jogával mindaddig élhet, míg a vevő késedelemben van. Azt, hogy felperes az alperes fizetési s átvételi késedelme miatt az ügylettől elállott vagy őt alperes a szerződés teljesítésének megtagadásáról értesítette volna, alperes maga sem állította s így alperes az árú átvétele végett a vételár fizetésének eszközlése mellett a teljesítésre megszabott határidőn túl is jelentkezhetett. Ezért az 1923 május 23-án megtartott árverés a szerződési kötelezettségei teljesítését mulasztó alperes rovására megtartottnak volt veendő. = A III. a. írt tétel helytelen : ez eladó az árút a vevő rovására csak a késedelem beállta után késedelmeskedés nélkül adhatja el, mert nem tarthatja bizonytalanságban szerződő társát a tekintetben, hogy mely törvényes jogával akar élni annak késedelme miatt s mert a választolt jogot az eladás eredményére befolyással lévő körülmények változtatása miatt szintén nagyobb késedelmeskedés nélkül köteles gyakorolni. v
