Sebestyén Samu (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XVIII. kötet (Budapest, 1926)

Hileljogi Döntvénytár. H3 címén rendelik a nyugbértől való megfosztását kimondani, az alapszabályoknak ezek a jogi minősítései azonban a polgári jogi értelemben veendők, a Máv. alkalmazottja által szolgálattélele közben a Máv. kárára elkövetett lopás ugyanis a kir. Kúria jogi álláspontja szerint a hűtlenség tényének megállapílására kétségtelenül alkalmas. Kiemeli még a kir. Kúria, hogy a fegyelmi eljárás hiánya csak azt a jogi következményt vonhatná maga után, hogy a rendes bíróság a saját hatáskörében bírálná felül anyagjogi szempontból, hogy forog-e fenn ok a nyugdíj elvonására, már pedig a lopás ténye kétségtelen lévén, ez a fennebb előrebocsátoltaknál fogva az elbocsátást eredményező magánjogi hűtlenség fogalma alá esik. Felperest tehát el kellett utasítani felülvizsgálati kérelmével. Fegyelmi bíróság határozatának felülvizsgálása. 98. Abból, hogy az alperes az 19H: XVII. tc. rendelkezése ellenére szolgálati szabályzatot nem dolgozott ki s nem terjesztett fel, noha ezt tenni tartozott volna, csak az következik, hogy a felperes a mással még nem helyettesített régi szabályzat hatálya alatt maradt, ezért a reá nézve a fegyelmi bíróság az elbocsátást jogosan kimondhatta. (Kúria 1925 márc. 11. P. II. 5190/1924. sz.) Indokok: Az ügy érdemében a fellebbezési bíróság felperesnek, az alperes, a Magyarországi Vasúti Központi Leszámílolóhivatal fegyelmileg elbocsátott volt alkalmazottjának, emez alperes ellen az elbocsátás szabályellenességéből származtatott magánjogi igényét azon az alapon állapította meg érvényesíthetőnek, hogy alperes az 1914: XVII. tc. 56. §-a ellenére részletes szolgálati szabályzatot nem alkotván meg, az 1908. évi keletű Szolgálati és Illetményszabályzata nem lehetett felperes ellen a fegjelmi joghatóság gyakorlására törvényes alap. Ez az anyagi jogfelfogás azonban, mint az alperes nem alaptalanul panaszolja, téves. Nem ugyan azért — mint az alperes vitatja — mintha a kérdéses törvényes rendelkezés az alperes hivatalra egyáltalában nem terjedt volna ki. Ez a hivatal ugyanis magyarországi vasutak egymásközti elszámolását is ellátó, az ő részvétükkel is felállított és fenntartott, tehát az üzemüknek a célját szolgáló olyan szervezet, amelynek személyzete az alapszabályainak 5. §-a szerint két csoportból, t. i. a részes vasutak személyzeti létszámából kirendelt lisztviselőkből és a hivatalnak a saját alkalmazottjaiból áll. Minthogy pedig az ugyanazon vasúti szervezet kebelében működő ez az Hiteljogi Döntvénytár. XVIII. 8