Gallia Béla (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XVII. kötet (Budapest, 1925)

Valorizálás. 1. Alkalmi egyesülés tagja pénzbeli betétének ualorizálása azon az alapon, hogy az egyesülés többi tagja az egyesülés tárgyául szolgált ingókat maguknak tartották meg és a perben alaptalanul védekeztek. — Késedelmi kamat helyett mérsékelt kártérítés ítéltetett meq. „, . u (Kúria 1924 dec. 3. P. II. 1882/4924. sz.) Indokok : Peres felek a meg nem támadott ítéleti tényállás szerint bútorok és házi felszerelési tárgyak értékesítésére alkalmi egyesülésre léptek. Az alkalmi egyesülés tárgyát képező ingókat alperesek maguknak tartván meg, ezzel a ténynyel az alkalmi egyesülés megszűnt s az alperesek az ebben a tekintetben meg sem támadott jogerős döntés szerint a felperes által az alkalmi egyesülés céljára adott 10,160 K-át azonnal, de legkésőbb a keresetnek 1921. évi október hó 7-én történt beadása után visszafizetni tartoztak, alperesek azonban ennek a kötelezettségnek eleget nem tettek, de sőt a kereset ellen most már jogerősen elutasított azt az alaptalan kifogást is tették, hogy közöttük és felperes között a pertárgya alkalmi egyesülési jogviszony nem is jött létre. Ez a magatartásuk folytán az eredeti állapot helyreállításaként nem pusztán a 10,160 K-át, hanem a korona időközi elértéktelenedése folytán bekövetkezett, a fellebbezési bíróság ítéletében közelebbről meghatározott értékkülönbözetet is tartoztak alperesek megtéríteni; különös tekintettel a kir. ítélőtábla által kiemelt arra a körülményre is, hogy az alperesek az alkalmi egyesülés vagyonának maguk részére történt megtartása folytán az azok értékében beállott nagymérvű emelkedés eredményében nyújtott anyagi előnyök révén is jogalap nélkül gazdagodnának, ha a fellebbezési bíróság ily körülmények között a 10,160 K-nak az 1921. évi október hó 7-iki zürichi árfolyam szerint való visszafizetését s ezzel a tőkének átértékelését (valorizációját) nem ítélte volna meg. Az 1923: XXXIX. tc. a fellebbezési bíróság által felhívott 4., 2. és 6. §-ok szerint a tőke átértékelése (valorizáció) mellett a késedelmi kamat helyébe lépő mérsékelt kártérítés helyet foglalhat ; a fellebbezési bíróságnak az a döntése tehát, hogy a valorizált 10,160 K tőke után 1923. évi december hó 16-ik napjától a jelzett mérsékelt kártérítést is megítélte, a fenti anyagi jogszabályt szintén nem sértette. Hiteljogi Döntvénytár. XVIII. 1