Gallia Béla (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XVI. kötet (Budapest, 1924)
10 Hiteljogi Döntvénytár. A kir. Kúria: Felperest a felülvizsgálati kérelmével elutasítja. indokok: Az 1884: XVII. tc. 88. §-ából következőleg, amely szerint a kereskedelmi alkalmazott munkaviszonyának szabályozása közte és a főnöke között szabad egyezkedés tárgya, a munkaadót abban az esetben is, ha az alkalmazottjainak jogviszonyáról szolgálati szabályzatot alkot, semmi jogszabály sem kötelezi arra, hogy minden alkalmazottját ennek a szabályzatnak az értelmében is szerződtesse, illetve nem gátolja abban, hogy bármely alkalmazottjának a szabályzaton kívüli jogállással nyújtson szerződtetést. Felperes, ki a keresetében egyebek között az alperesi intézet Szolgálati Szabályzatnak 33. §-ából származtatott igényi érvényesít, volt az alperes tagadásával szemben a bizonyítással terhelt fél (Pp. 269. §.) a keresetének alapját tevő ama tény tekintetéből, hogy alperes őt az alkalmazottjának a Szolgálati Szabályzat értelmében szerződtette, és alaptalan az a felülvizsgálati panasza, mintha a fellebbezési bíróság ezt a kérdést helytelen jogi megítéléssel döntötte volna el a terhére. A felperest az ő aláírásával is szerződtető F) alatti levélben ugyanis semmi utalás nincs az alperesi intézet Szolgálati Szabályzatára. Ellenkezőleg pedig abból a tényből, hogy ebben a szerződésben oly kérdésekről foglaltatnak rendelkezések, amelyek már különben a Szolgálati Szabályzatban nyernek megoldást, látnivaló, hogy ez a szerződés felperes részére a Szabályzaton kívüli jogviszonyi jelleggel nyújtott alkalmazást. Felperes az eme szerződést helyettesíteni célzó 2. 7. alatti szerződéstervezetet nem fogadván el, a szolgálati helyzete továbbra is az F) alatti szerződésnek maradt a hatálya . alatt, amely szerint pedig a szolgálati viszony semmiféle előfeltételtől nem függő felmondással fel volt bontható. Ez alatt maradt annál is inkább, mert olyan jogszabály sincs, amely szerint a felmondásra kötött szolgálati viszony az időfolyás ilyen vagy olyan tartamának a hatására felbonthatatlanná alakuina át. Felperes tehát, aki épen, mert az alperesnél viselt joghelyzele nem esett a Szolgálati Szabályzat uralma alá, ennek a Szabályzatnak semmiléle rendelkezéséből nem származtathat le a kereseti álláspontjára jogalapító okot: a szolgálati viszonyának felbontásából alperes ellen csak az F) alatti szerződésből és az ezt kiegészítő törvényes jogszabályokból meríthet igényt. Eme viszony felbontásának a tényállása pedig az volt, hogy alperes felperesnek 1919 augusztus végén a szolgálatot szeptember hó l-re felmondta és felperest, aki ennek dacára még december l-ig szolgálatot teljesített, ezzel a nappal a szolgálatból elbocsátotta.
