Gallia Béla (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XVI. kötet (Budapest, 1924)

36 Hiteljogi Döntvénytár. tel szemben a teljesítésnek utólag beállott gazdasági lehetetlenülése a végrehajtás megszüntetési pernek tárgya lehet-e és ha igen, alkalmas-e a végrehajtási jog elenyésztetésére ? Az 1912: LIV. tc. 39. §-ának a) pontja értelmében végrehajtás megszüntetése iránt kereset indítható bírói határozaton alapuló végrehajtás esetében a végrehajtási jogot elenyésztető olyan ténykörülmény alapján, amely akkor történt, amikor azt a polgári perrendtartás szabályai szerint a határozatot megelőző peres eljárásban érvényesíteni már nem lehetett. Tekintve, hogy az alapperben a felperes védekezett ugyan a gazdasági lehelellenüléssel, de e védekezésnek az akkori árviszonyok között a végrehajtás alapjául szolgáló ítéletekben hely nem adatott; tekintve, hogy az 1918 október 5-én kell E) alatti levélben felperes arra való hivatkozás melleit ajánlotta a megállapodás létesítését, hogy az egyezség elfogadása esetében önköltségei ötszörösen meg fogják haladni a kötlevélbeli vételárat; tekintve, hogy az A) alatti megegyezés ennek ellenére létrejött: nyilvánvaló, hogy a felperes által érvényesített gazdasági lehetetlenülés oly időben következelt be, mikor már a felülvizsgálati bíróság ítélete is jogerőre emelkedett, amikor tehát ezt a ténykörülményt a Pp. szabályai szerint a végrehajtható határozatot megelőző peres eljárásban érvényesíteni már nem lehetett. Alakilag tehát semmi akadálya annak, hogy a gazdasági lehetetlenülés, mint a végrehajtási jogot megszüntető lény a jelen perben érvényesíttessék. Anyagi jogi szempontból a gazdasági lehetetlenülésnek, mint a végrehajtási jogot minden körülmények között megszüntető körülménynek elfogadása a jogerős ítéletek végrehajthatóságát a napról-napra változó gazdasági körülményektől tenné íüggŐvé és a bírói ítéletek erejét, valamint a jogszolgáltatás biztonságát rendítené meg. Eszerint a bírói ítéletek végrehajtás útján való teljesítésénél nem lehet a gazdasági lehetetlenüléssel olyan mértékben védekezni, mint a bírói ítélettel még el nem döntött kötelmek teljesítésénél. Ugyanis, ha az ítélet az adóst csak egyoldalú szolgáltatásra kötelezi és pedig azért, mert a szerződéshez hű pernyertes fél a maga részéről teljesített, pl. a vételárat előre kifizette, ennek a szolgáltatásnak gazdaságilag lehetetlenné válásával nem lehet védekezni akkor, ha az ellenszolgáltatást a hitelező oly időben teljesítette, mikor még a szolgáltatás és ellenszolgáltatás közötti nagymérvű aránytalanság nem állott fenn és a teljesítés idején még megfelelő ellenértéket képviselt, mert ez esetben a teljesítésre kötelezés az adós oly egyoldalú késedelmének folyománya, melyet maga idézett elő.