Gallia Béla (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XVI. kötet (Budapest, 1924)

Hileljogi Döntvénytár. nem azt, hogy átadta, amiatt pedig, hogy a tényállás e részben egyáltalán nem lett megállapítva, a fellebbezési bíróság ítéletét kifejezetten meg nem támadta. (Pp. 542. §.) = V. ö. Dtár r. i. XXVII. 106., Dárday—Túry IV/B. 271—272. lap. 15. Az Osztrák-Magyar Bank oly jegyei tekintetében kötött ügylet, mely pénzjegyek idegen felülbélyegzése hamisnak bizonyult, nem minősül, mint a hamispénz szolgáltatása, semmisnek, hanem csupán minőségű hiányban szenvedő árú-szolgáltatásnak, melyért az eladó törvénynél fogva tartozik szavatossággal. Nincs törvényes akadálya annak, hogy a szerződő felek az árú minőségeért való szavatosságuk körét szabadon határozhassák meg s azt akár ki is rekeszthessék. (Kúria 1922 január 48. P. IV. 2233/1922. sz.) A kir. Kúria: Alperes felülvizsgálati kérelmének részben helyet ad, a fellebbezési bíróság ítéletét akként változtatja meg, hogy a íelperest keresetének 10,000 K tőkére és kamatára vonatkozó részével elutasítja. indokok: A felek egyező előadása alapján megállapított és megesem támadott irányadó tényállás szerint a felperes 1919. évi november 9-én 26 darab cseh-szlovák lebélyegzésű ezerkoronást vásárolt az alperestől 1900 koronájával oly értelmű jótállással, hogy a netán hamisnak bizonyult felülbélyegzésű pénzjegyeket, visszaadásuk esetén jó felülbélyegzésűekkel kicseréli, avagy az érttik kapott, összeget visszatéríti. Irányadóként kellett elfogadni az ugyancsak a felek egyező előadása alapján megállapított azt a további tényállást-is, hogy a felülbélyegzés hamisított volt, s a visszaadott 16 darabot az alperes vissza is váltotta, míg 10 darabot a felperes azért nem tudott visszaváltásra bemutalni, mert azokat cseh hatósági közegek R. Gy.-nélől, kinek a 10,000 cseh koronát a felperes fizetésként adta át, minden megtérítés nélkül elkobozták. Már most, figyelemmel arra, hogy az idegen felülbélyegzésű osztrák-magyar bankjegyek, mint általában a belföldön törvényes fizetési eszköz jellegévei nem bíró pénzek a kereskedelmi forgalomban árúnak minősülnek; és figyelemmel arra, hogy az OsztrákMagyar Bank valódi bankjegyei bizonyos értéket képviseltek abban az esetben is, ha a felülbélyegzésük nem is volt valódi: az Osztrák-