Gallia Béla (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XVI. kötet (Budapest, 1924)

30 Hiteljogi Döntvénytár. korolható, az ára jogilag megoszthatónak nem tekinthető. (Kúria 1922 nov. 2. P. IV. 2226/1922. sz.) A kir. Kúria: Alperest felülvizsgálati kérelmével elutasítja. indokok: A megállapított és e részben meg nem támadott s ez alapon a felülvizsgálatnál irányadó tényállás szerint az alperes által küldött árú 20%-a volt használhatlan és az az árúnak többi részével volt csomagolva. A KT. 348. §-a értelmében az esetben, ha az árú a kikötött vagy törvényi kellékeknek meg nem felel, a vevőnek jogában áll ez ügylettől elállani, mégis az e részben kifejlődött bírói gyakorlat értelmében az árú egy részének hiányossága esetében az egész árúra vonatkozóan csupán az eset minősége szerint elbírálandó abban az esetben, ha az árú a vevőre nézve akár physikai értelemben, akár jogilag oszthatónak nem tekinthető. Ezen utóbbi kérdés megítélésénél figyelembe veendő az, hogy nem járna-e az egyébként a jelen esetben fennforgó physikai megoszthatóság esetében is a megosztás a vevőre olyan nehézségekkel, amelyeket az eladó szerződés természete szerint a vevőt általánosságban terhelő kötelesség mérvén túl, tehát aránytalanul s a rendes üzleti éleiben megkívántató teljesítményeket meghaladóan a vevőre nem háríthat. A fennforgó esetben csak 41 láda edényárúnak egyébként megvizsgálásával és elkülönítésével volt volna képes a vevő, felperes a használható árúval keverten csomagolt 20%-ra vonatkozóan elállási jogát elkülönítetten gyakorolni, tehát csak nagy időveszteséggel, munkával s esetleg költséggel, minek folytán jogilag az árú megoszthatónak nem tekinthető, felperes tehát az egész árúra nézve jogosan állott el, s így a fellebbezési bíróság helyesen foglalja el a fennforgó esetben azt a jogi álláspontot, hogy az egész árúra nézve az egész előre adott vételár visszakövetelése iránti igény illeti meg a felperest. A vonatkozóan felhozott panasz tehát alaptalan. Ugyancsak alaptalan a felülvizsgálati kérelem a fellebbezési bíróság ítéletének jogerőssé vált marasztaló rendelkezésével kapcsolatos viszonos teljesítés kimondására irányuló részében is, mert a megállapított tényállás szerint a szóbanforgó árú a peresfelek közös egyetértésével kiárusíttatott, következően a viszonos teljesítés természetben már nem foganatosítható, arra nézve pedig, hogy a helyébe lépő készpénz a peresfelek melyikének a kezén van, a tényállás megállapítva nincsen, sőt csatlakozási kérelmében is, ahol az alperes a kérdésre nézve tényállást tesz, csupán azt jelenti ki, hogy a befolyó vételárat a felperesnek átadja s