Gallia Béla (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XVI. kötet (Budapest, 1924)

±2 Hiteljogi Döntvénytár. adó adósnak netán okozott kár megtérítése iránti kötelezettségét vonja maga után — mindazonáltal a fellebbezési bíróságnak ítéleti döntése annyiban, amennyiben a felperes kereseti kárkövetelésének jogalapját fennállónak mondotta ki azon állítólagos kárra nézve, amely a felperest a kérdéses bornak alperes részéről szabályellenes úton és módon történt eladásából kifolyólag érte — az imént kiemelt anyagjogi szabálynak megfelelvén, az alperesnek a felülvizsgálati kérelemnek ebben a részben helyet adni nem lehetett. Kártérítési követelésnél a követelés alapja és mennyisége elkülöníthető. Ebből folyóan a fellebbezési bíróság azzal, hogy csupán a felperes kárkövetelésének alapja felől közbenszóló ítélettel határozott, a Pp. 391. §-át annál kevésbé sértette meg, mert annak kiderítése és megállapítása, hogy a kérdéses borért, annak szabályszerű úton és módon való eladása esetében milyen összegű vételár lett volna elérhető, hogy tehát a felperes a bornak szabályellenes úton és módon való eladásából kifolyólag kárt tényleg szenvedett-e és hogy az milyen összeget tesz ki — nem a követelés jogalapja fennállásának kérdéséhez tartozik és mert abban az esetben, ha a további eljárás folyamán a felperes nem igazolná, hogy ő a bornak szabályellenes úton való eladása által kárt szenvedett, és hogy az milyen összeget tesz ki — a jogalap fennállása kérdésében hozott közben szóló ítélet egyáltalán nem szolgálhat akadályául annak, hogy a felperes kár megtérítésére irányuló keresetével elutasíltassék. Az alperesnek ez iránti felülvizsgálati panasza tehát szintén alaptalan. Egyéb részében azonban a felülvizsgálati kérelem alapos. Mert egyrészt a fent kifejtettek szerint az alperes a kérdéses bort jogosan adván el és a felperes a bornak eladásából kifolyólag csupán azon kárának megtérítését követelhetvén, amely őt a bornak szabályellenes úton és móítyn történt eladásából kifolyólag érte, nincs jogszerű alapja a felperes ezt meghaladó azon kereseti követelésének, hogy az alperes a felperes részére kár címén a bor teljes egyenértékének megfizetésére köteleztessék; és mert másrészt a fellebbezési bíróság a felperes által a zálogul lekökötött boroshordóknak eladása miatt igényelt kárkövetelés jogalapjának fennállását anyagjogi szabály megsértésével állapította meg. Az irányadó tényállás szerint a fellebbezési eljárásban már nem kifogásolt 17. •/.alatti 'szerződés 4. pontja szerint ugyanis abban az esetben, ha a felperes a 750,000 K kölcsön visszafizetése tekintetében kötelezettségének eleget nem tenne, az alperes jogosult a zálogul lekötött boroshordókat szabadkézből is folyóárban eladni. Minthogy pedig a szerződés nem tartalmaz oly