Gallia Béla (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XVI. kötet (Budapest, 1924)

Hiteljogi Döntvénytár. •1\ legi per elbírálásánál teljesen közömbös lévén, a fellebbezési bíróság nem sértett az ügy eldöntésére befolyással bíró eljárási szabályt az által, hogy az említett lánckereskedésre vonatkozóan tényállást meg nem állapított és nem sértett ányagjogi szabályt sem az által, hogy a jelen per elbírálásánál a 3678/1917. M. E. számú rendeletet figyelmen kívül hagyta. Az alperesnek ezzel ellenkező értelmű felülvizsgálati panasza tehát alappal nem bír. Az irányadó tényállás szerint továbbá az alperesnek a felperessel szemben fennállott 750,000 K követelése — amelynek biztosítására a felperes a kérdéses bort és boroshordókat a 17. •/• alatt szerződés szerint kézizálogul lekötötte — 1919. évi január 1-én lejárt. Ennek dacára a felperes fizetési kötelezettségének eleget nem tevén, az alperes követelésének kielégítése céljából a bort 1919 okt. havában, a hordókat pedig 1919 okt. havától 1920 ápril haváig terjedő időben magánúton szabadkézből eladta. Erre a tényállásra és a 920/1919. M. E. számú, valamint a 3986/1919. M. E. sz. rendeletekre és az 1920 :1. tcikk 9. §-ára, nemkülönben a 2245/1920. M. E. sz. rendeletre tekintettel, helyes a fellebbezési bíróságnak az a megállapítása, hogy a kérdéses bornak alperes részéről való eladása abban az időben történt, amikor a felhívott 920/1919. M. E. számú rendelet hatályában fennállott. Ennek a rendeletnek rendelkezése és a 17."/. a. szerződésnek ide vonatkozó kikötése értelmében, az alperes jogosítva volt ugyan a kérdéses bort 1919 október havában eladni, de az eladásnál tartozott volna a felhívott 920/1919. M. E. sz. rendeletben előírt utat és módot követni, illetőleg megtartani, amit azonban a fellebbezési bíróságnak ide vonatkozó helyes megállapítása szerint mellőzött s így a bort szabályellenes úton és módon adta el. A bírói gyakorlat által elfogadott s a kir. Kúriának 1918. évi június 7-én 2274/1918. sz. a. lelt elvi jelentőségű határozatában is kifejezésre jutott jogszabály értelmében az a zálogtartó hitelező — aki a zálogtárgyat az értékesítés idején jogosítva volt ugyan eladni, de az eladást szabályellenes úton és módon eszközölte — a zálogbaadó adósnak csupán azért a" kárért felelős, amely a zálogbaadó adóst a zálogtárgynak szabályellenes úton és módon való eladásából kifolyólag érte. Ezt a jogszabályt a jelenlegi esetre alkalmazva, nem szenvedhet kétséget, hogy a fellebbezési bíróság ítéletében foglalt az a kijelentés, hogy a kérdéses bornak a felhívott rendelet meg nem tartásával eszközölt eladása jogilag érvénytelen, helyt nem álló ugyan, mert az eladásnak szabályellenes úton és módon való eszközlése magának az eladásnak érvényét nem befolyásolja, hanem csak a zálogtartó hitelezőnek a szabályellenes úton és módon való eladás által a zálogba-