Gallia Béla (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XVI. kötet (Budapest, 1924)

Hiteljogi Döntvénytár. új megállapodás létesítésére fel nem jogosítja. — //. A romlásnak kitett árú eladásának elmulasztása nem vonja maga után a vevőnek az árú hiányosságára alapított jogai elvesztését, hanem ez a mulasztás csupán kártérítésre kötelez. — ///. A KT. 324. §-a csak a kölcsönön és ehhez hasonló jogcímen alapuló tartozásra nyerhet alkalmazást; de egyébiránt is az alperes csupán azt tartozik visszafizetni, amit valóságban fizetésül kapott. Ha tehát a felperes telepe volna a 32b. §-on kívül eső okból a fizetés teljesítési helye, akkor is csak 84,000 osztrák-magyar koronának megfelelő azt a pénzértéket tartoznék az alperes megfizetni, amely érték a kezén maradt. — IV. Az alperes szerződésszegése az általa a felperestől előre felvett vételár tekintetében csak a visszatérítés kötelezettségének megállapítására nyújthat jogszerű alapot; ez a kötelezettség pedig arra terjed ki, hogy az alperes vételár fejében oly összeget fizessen a felperesnek, amely teljes egyenértékét képviseli annak a 84,000 osztrák-magyar bankjegyekben lefizetett összegnek, amelyet alperes annak idején a felperestől felvett. Minthogy az osztrák-magyar bankjegyek helyébe lépett magyar korona időközi értékcsökkenése folytán felperes az általa az alperesnek előre lefizetett 84,000 koronát teljes összegében csak úgy kapja vissza, ha neki az alperes a mai magyar koronában annyival többet fizet, amennyivel a magyar korona vásárló értéke annak névértéke alá csökkent, felperes az általa alperesnek lefizetett 84,000 korona fejében oly összegnek visszatérítését igényelheti, amely a magyar korona lecsökkent értékéhez viszonyítva megfelel annak az értéknek, amelyet az általa felperestől osztrák-magyar koronában felvett 84,000 korona annak lefizetésekor képviselt.