Gallia Béla (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XVI. kötet (Budapest, 1924)

fíiteljogi Döntvénytár. 7 amely a kártétel idejében való teljesítés esetén a pénz akkori értéke szerint szolgált volna teljes kártérítésül; mert az alperes jóvátételi késedelme felperesnek a teljes kártérítésre való igényét nem csorbíthatja. A fellebbezési eljárásban a kérdéses bútoroknak az eladás időpontjában, vagyis 1919 márc. 15-én, illetve felperesnek az eladásról történt értesítése idején, 1919 márc. 19-én volt értékére vonatkozóan meghallgatott szakértők ezt az értéket 60,000, 28,000 és 35,000 K-ra tették, amely becslések átlaga 41,000 K-nak felel meg; alperes pedig felülvizsgálati kérelmében azt adta elő, hogy az eladás megtörténte után, annak a felperes részéről való kifogásolása alkalmával 40,000 K-t ajánlott fel kártérítésül a felperesnek. Ezekből a perbeli adatokból kétségtelen, hogy felperes azzal a 28,000 K-val, amelyet részére az alperes hónapok multán bírói letétbe helyezett, teljes kártérítést nem nyert volna, azt tehát a felperes teljes kártérítésül elfogadni nem tartozott s így alperes ezzel a bírói letéttel fizetési kötelezettségének eleget nem tett, tehát a kereseti összeg felemelésének a fennebb kifejtettekhez képest megvan a jogszerű alapja. A kérdéses bútorok értékének megfelelő összeg a keresetfelemelés időpontjában a fellebbezési eljárásban meghallgatott szakértők eltérő becsűjének átlaga szerint 450,000 K-nak felelt meg, az alperes kártérítési kötelezettsége tehát ezen összeg tekintetében volt megállapítandó. Ehhez képest az alperes felülvizsgálati kérelme annyiban, amennyiben az a fellebbezési bíróság ítéletében őt a 450,000 K-t meghaladó további 100,000 K tőkében és kamatában is elmarasztaló rendelkezése ellen irányul, alapos, ezért a megtámadott ítélet most megjelölt rendelkezésének megváltoztatásával felperest keresetével a 450,000 K-t meghaladó további 100,000 K tőke és kamata tekintetében el kellett utasítani; egyebekben ellenben az alperes alaptalan felülvizsgálati kérelmével elutasítandó volt. = A káresettől az adós késedelmének beálltáig előállott értékeltolódás folytán keletkezett nagyobb kár megtérítése az alperesre hárul, Kúria P. VI. 3783/4921. Jogt. Közi. 1922. évi 9. sz. 71—72. lap. A Kúria V. P. 256/1922. számú határozata szerint, ha a készpénztizetés ellenében átengedendő ingatlan rész értéke a teljesítés időpontjában emelkedett, az ingatlan rész átadása csak a megváltozott érték ellenében kövelelhető. (Jogt. Közi. 1922. 18. sz. 144. 1.), hasonló elvi alapon álló határozatok : Kúria III. Rp. 4544/1922., Pk. II. 4007/1922. Jogt. Közi. 1923. 1. sz. 6. és 7. 1.) — V. ö. Magánj. Dtár XV. 123. sz. V. ö. a fi. sz. esettel is. <>. /. A pusztán kísérettel való megbízás a kereskedelmi meghatalmazottnak jogkörét nem foglalja magában, sem az ily megbízottat az eladóval való