Gallia Béla (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XVI. kötet (Budapest, 1924)

6 Hiteljogi Döntvénytár. pénz akkori értéke szerint szolgált volna teljes kártérítésül. (Kúria 1922 nov. 29. P. IV. 5455/1922. sz.) A kii-. Kúria: Az alperes felülvizsgálati kérelmének részben helyt ad s a fellebbezési bíróság ítéletének részbeni megváltoztatásával az alperes által a felperesnek fizetendő kártérítés összegét 550,000 K-ról 450,000 K-ra leszállítja s az ezt meghaladó 100,000 K tőke és ennek kamata iránt támasztott keresetével a felperest elutasítja, egyebekben ellenben az alperest felülvizsgálati kérelmével elutasítja. Indokok: A tényállás szerint a felperes az f/2, alatt csatolt köllevél feltételeinek kiegészítéséül kikötötte azt, hogy az általa megőrzés és esetleges eladás céljából az alperesnél elhelyezett hálószoba-berendezés az ő előzetes értesítése és hozzájárulása nélkül el nem adható; az pedig nem vitás a peres felek közölt, hogy alperes e kikötés dacára eladta a kérdéses bútorzatot, anélkül, hogy az eladás felől a felperest előzetesen értesítette, s annak a vételár megállapításához való hozzájárulását kikérte volna. Ezzel a szerződésellenes ténykedésével alperes az őrizetére bízott bútorokat jogellenesen elvonta a felperesnek mint tulajdonosnak és megbízónak rendelkezése alól s így az ezzel okozott kárért az anyagi jog értelmében felelős. Felperes keresete a neki okozott dologi kár pénzbeli megtérítésére irányul, alperes tehát az anyagi jogszabályok értelmében oly összeget tartozik kárpótlásul fizetni, amely összeg fedezi a felperesre nézve elveszettnek tekintendő bútorberendezésnek a károkozás idejében volt értékét. Ez a szabály azonban nem jelenti azt, hogy a kártokozó fél a dolog értékét a károkozás idejében kifejező pénzösszeg lefizetésével eleget tehet kártérítési kötelezettségének abban az esetben is, ha a pénz belső ereje (vásárló értéke) a károkozás és a jóvátétel közötti időben lecsökkent. A károsult fél ugyanis ily esetben tényleges kárának megtérítéséhez csak akkor juthat, ha neki a kötelezett fél annyival nagyobb összeget fizet, amennyivel a pénz értéke időközben csökkent, mert a pénz értékének csökkenéséhez viszonyított, nagyobb összeg szolgáltathatja csak ebben az esetben azt a valóságos pénzértéket, amelyet a kártérítésre jogosult fél a károkozás idejében a pénz akkori értékéhez képest kártérítésül igényelhetett. Ezekből önként folyik az, hogy amennyiben alperes a kár késedelem nélküli jóvátételét vétkesen elmulasztotta, kártérítésül azt az összeget köteles a felperesnek megfizetni, amely a pénznek a fellebbezési tárgyaláson előterjesztett keresetfelemelés idejében volt értékéhez viszonyítva, megfelel annak az összegnek,