Gallia Béla (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XVI. kötet (Budapest, 1924)

Tartalommutató. indított kereset folytán a szerződésszegő eladó a teljesítésre csupán azért nem kötelezhető, mert a teljesítés reá nézve gazdaságilag lehetetlenné vált, abban az időben áll be, amelyben a teljesítésnek gazdasági lehetetlenülése bekövetkezett, mert ezen időpontig az eladó teljesítésre volt kötelezve és a teljesítés iránti kötelezettsége csak ebben az időpontban változott át kártérítési kötelemmé. — II. A gazdasági lehetetlenülés beállottnak akkor tekintetett, amikor a kereseti árúnak piaci ára a szerződési vételárt 100%-kai meghaladta _~ __ 17. Ha egyik fél sem teljesített és a marasztaló ítélet a késedelmes adós szolgáltatásával együtt a hitelező viszonos teljesítését is megállapítja : végrehajtás megszüntetési perben is vizsgálni lehet és kell, hogy a két fél jövőbeli teljesítése milyen viszonyban áll egymással és hogy a jövőbeni pénzszolgáltatással szemben a kötelezett dologszolgáltatás nem áll-e a szerződéskötésekor előre nem látható oly nagymértékű aránytalanságban, hogy abból az egyik félre méltánytalan és igazságtalan nagy hátrány, a másik félre nézve pedig az általa nyújtandó ellenszolgáltatással arányban sehogy sem álló méltánytalanul nagy haszon származik. Megállapíttatott a gazdasági lehetetlenülés, midőn az eladó 13,000 K egyidejű lefizetése ellenében köteleztetett egy ma 8.500,000 K értékű automobil szállítására — .„._____„____ ~ „ ,„, 30. Az az eladó, aki az eladott árúnak kikötött vételárát előre megkapta, de aztán nem szállított: az árú árában időközben beállott rendkívül aránytalan emelkedés okából a teljesítésnek utólagos gazdasági lehetetlenülésére sikerrel csak abban az esetben hivatkozhatik, ha nemcsak azt bizonyítja, hogy az árú ára időközben rendkívül aránytalanul emelkedett, hanem egyúttal azt is igazolja, hogy az árúnak ez az emelkedése aránytalanul nagyobb, mint amilyen mérvben & vételár megfizetése óta a korona vásárlóereje csökkent, illetőleg, amilyen mérvben a magyar koronákban fizetett vételárnak az aranykorona akkori árához viszonyított értéke ugyanazon vételári összegnek jelenlegi értékű koronákban kifejezett értékével szemben nagyobbodott 34.1. Az 1920 dec. 28-án életbelépett 10,780/1920. M. E. sz. rendeletnek az az intézkedése, amely szerint a faszénkészlet tulajdonosa, vagyis az eladó abban az esetben, ha a szállítás vagy átadás ezen rendelet életbelépése után történik — a leszállításra csak a rendelethez mellékelt jegyzékben feltüntetett tájékoztató árak határain belül kötelezhető — annak helyes értelme szerint azokra az esetekre vonatkozik, amelyekben a vételár fizetésének a szállítással egyidejűleg az átadás ellenében kell történnie. Ellenben nem alkalmazható azokra az esetekre, amelyekben az eladó a csak később szállítandó faszénért kikötött vételárt az ügylet létrejöttekor már előre megkapta, mert ezekben az esetekben az eladó a neki kifizetett vételárban olyan ellenértéket kapott, amelyet ő a szállítandó árú teljes egyenértékével egyenlőnek tekintett és mert ha a faszénnek a szállításkori értékű magyar koronákban kifejezett tájékoztató ára az ügyletkötéskor, az akkori értékű magyar koronákban meghatározott vételárnál esetleg lényegesen nagyobb összeget tesz is ki, az eladó ilyen esetekben gazdaságilag sérelmet még sem szenved, mivel a neki kifizetett vételári összegnek az aranykorona értékéhez viszonyított értéke b*