Gallia Béla (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XVI. kötet (Budapest, 1924)

Hileljogi Döntvénytár. Az ügyielkötés idejére tekintettel mérvadó általános jogszabály, hogy az eladó a szavatossági időn belül szavatol a fóhibákért, és ezek között 30 napon belül a ló havi vakságáért,, amennyiben az már az eladáskor is fennforgott. E szabály azonban nem rontja le a vevő kereskedőre nézve a KT. 346. §-ának a helyi ügyletekre is irányadó azt a rendelkezését, hogy az átvétel után később mutatkozó hiányokról az eladót a felfedezése után azonnal értesíteni kell, mert ellenkezőleg az árú e részben nem kifogásoknak tekintetik. Az irányadó tényállás szerint felperes a per tárgya lovat 1921 január 20-án vette meg alperestől és és még ugyanaznap tovább adta a K. és F. cégnek, ez pedig néhány nap múlva eladta B. S. hevesi gazdaságának, ahol 1921 február 14-én B. Ö. m. kir. főállatorvos a lovon havi vakságot észlelt; miért is B. S. a lovat a K. és F. cégnek visszaadta. A iVB/2. a. látleletei bizonyítvány szerint a K. és F. cég a lovat 1921 április 22-én állította be az állatorvosi főiskola klinikájára, amely a havi vakságot megállapító látleletet 1921. évi május 6-án állította l:i; és felperes csak ezután értesítette a maga eladóját a ló hibájáról és miután alperes a lovat vissza nem vette, felperes azt. 1921 május 17-én közjegyző közbenjöttével elárvereztette. A fellebbezési bíróság ítéletében nincs megállapítás arra nézve, hogy a ló hibájáról felperes mikor értesült. De ezt a kir. Kúria e perben nem is találta döntőnek. Mert, ha felperes a maga vevőjétől a K. és F. cégtől a havi vakságról annak észlelése és a lónak B. S.-lól való visszavétele után azonnal értesült: köteles lett volna erről a maga eladóját, az alperest is haladéktalanul értesíteni és ha ezt ejmulasztolta és csak 1921 május 6. után értesítette, kifogásával elkésett és ezért a peres felek közötti viszonyban a lovat nem kifogásoknak kellett tekinteni. Ha ellenben felperes e hibáról csak 1921 ápr. 22. napja körül — midőn a ló az ő kívánságára az állatorvosi főiskola klinikájára beállíttatott — értesült először: akkor már az ő vevője, a K. és F. cég, mely a lovat az 1921 február 14-én észlelt havi vakság alapján vette vissza, késett el felperessel szemben a kellő időben való kifogásolással és rendelkezésre bocsátással; és ha felperes ennek ellenére a lovat mégis visszavette, ez elkésett kifogásolás elfogadása, tehát felperes mulasztása az eladó alperes rovására nem szolgálhat. Jogszabályt sértett tehát a fellebbezési bíróság, midőn alperes szavatosságát ezek ellenére megállapította. Miért is a felülvizsgálati kérelemnek helyt adva, a feliebbe-