Gallia Béla (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XVI. kötet (Budapest, 1924)

Hiteljogi Döntvénytár. H9 ben nem alkalmazható az az általános jogszabály, hogy ~ ellenkező kikötése nélkül — ingyenes munkát senki sem tartozik végezni. (Kúria 1923 szept. 19. P. II. 4386/1922. sz.) A kir. Kúria: Felperest felülvizsgálati kérelriiével elutasítja. Indokok : Az irányadó tényállás szerint alperes csak arra az esetre ígérte felperesnek a kikötött 50,000 K jutalékot, ha felperes közbenjárásával kieszközli, hogy I. I. a 2.800,000 K vételárnál 500,000 K-val magasabb összeg, azaz 3.300,000 K alapul vételével társul a nagylétai birtok vételéhez. Ha a szerződés írásba van foglalva, az ebbe fel nem veit korábbi vagy egyidejű szóbeli megállapodás csak annyiban hatályos, amennyiben az okirat értelmezésére "szolgál, vagy amennyiben a felek azt az okirat tartalmával szemben is fenn akarták tartani. Noha az X) alatti okiratban alperes az esetre kötelezte magát a közbenjárásért 50,000 K fizetésére, «ha I. I. a nagylétai birtokot, mint felestárs átveszi, szóval, közös névre Íratják :» a fellebbezési bíróság által jogszabálysértés nélkül megállapított irányadó tényállás szerint ebbe az okiratba csupán felperes kifejezett kívánságára nem foglaltatott bele az a kikötött feltétel, hogy alperes a jutalékot csak arra az esetre tartozik fizetni, ha I. I. 3.300,000 K vételár alapján társul a vételhez. E tényállás szerint pedig ez volt a felek valódi akarata, amelyet az okiratnak a feltételt magában nem foglaló tartalmával szemben is fenn akartak tartani. Nem sértett tehát anyagi jooszabályt a fellebbezési bíróság, midőn e kikötést érvényesnek találta. Minthogy pedig az említett feltétel nem következett be, mert az irányadó tényállás szerint I. I. nem 2.300,000 K, hanem csak az eladónak tényleg fizetett 2.800,000 K vételár alapulvételével társult alperessel birtokvételre: a kikötött jutalékra irányuló kereset elutasítása megfelel annak az anyagi jogszabálynak, hogy az alkuszdíj csak a fizetéséhez kötött feltételek beállta esetében követelhető. Az alkusz — ellenkező megállapodás hiányában — költségei megtérítését és sikertelen közbenjárása díjazását nem követelheti; mert e költségek és munkadíj a közvetített ügyletnek a -megbízás értelmében való sikeres létrejötte esetében az alkuszdíjban térülnek meg, a sikertelenség esetében pedig az alkusz kockázatát teszik. Az alkuszi ügylet természetéből folyó ezzel a különös jogszabállyal szemben nem alkalmazható az az általános jogszabály,