Gallia Béla (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XVI. kötet (Budapest, 1924)

146 Hiteljogi Döntvénytár. hátralékot német-osztrák koronákban követelheti és hogy az alperes a felperest oly helyzetbe tartozott hozni, hogy a felperes a kereseti vételárhátralékot Bécsben tényleg megkapja. Ebből folyóan és figyelemmel még arra is, hogy a tényállás szerint az alperes a keresetben jelzett vételárnak már korábban kifizetett többi részét is valóságban német-osztrák koronákban fizette, nyilvánvaló, hogy az alperes a kereset tárgyát tevő hátralékos vételári összeget is valóságban német-osztrák koronákban tartozik a felperesnek megfizetni. Következésképen és a KT. 326. §. második bekezdésének második mondatában foglalt rendelkezésre is tekintetlel, nincs törvényszerű alapja a fellebbezési bíróság azon ítéleti döntésének, amely szerint az alperest a 111,055 német-osztrák koronának az ítélethozatal idején fennállott budapesti árfolyama szerint megfelelő magyar koronaösszeg fizetésére kötelőzte. Nem bír e tekintetben helytálló alappal a fellebbezési bíróságnak a 6700/1922. M. E. sz. devizarendeletre való hivatkozása, mert ez a rendelet a felek által szerződésileg elvállalt fizetési kötelezettséget sem hatályon kívül nem helyezte, sem nem módosította, sem pedig a külföldi pénznemben vállalt fizetési kötelezettség teljesítését el nem tiltotta és lehetetlenné sem tette, hanem csak a devizaforgalmat szabályozta, az tehát az irányadó anyagjogi szabályoknak megfelelő alkalmazását egyáltalában nem gátolja. Az előadottakból folyóan a fellebbezési bíróság ítéleti döntése a felhívott anyagjogi szabályba ütközvén, a felperesnek eziránt felülvizsgálati panasza alapos. Ezért a megtámadott ítéletet meg kellett változtatni és az ügy érdemében a rendelkező rész szerint kellett határozni. = Az 1922: XXVI. tc. 7. §-ában nyert felhatalmazás alapján 1922 november 13-án 4255/1922. P. M. szám alatt kibocsátott rendelet 2. §-a szerint «a belföldi forgalomban árúért vagy egyéb szolgáltatásért a kir. állami jegyintézet engedélye nélkül tilos külföldi fizetési eszközöket adni, kikötni, vagy elfogadni)). A rendelet életbeléptetése (1922 nov. 15.) előtt keletkezett ügyletekre e rendelkezések nem nyernek alkalmazást. 85. Az alkalmazott, ki a főnöke által elkövetett durva sértés után még egy és fél óráig dolgozik és csak aztán hagyja el állását, nem tekinthető felmondás nélküli kilépési jogáról lemondottnak. (Kúria 1923 szept. 4. P. II. 3977/192,2. sz.) A kir. Kúria: A felülvizsgálati kérelemnek részben helyt ad, a fellebbezési bíróság ítéletének a keresetet elutasító felülvizsgálati kérelemmel egyedül megtámadott rendelkezését részben és akként