Gallia Béla (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XVI. kötet (Budapest, 1924)

Hiteljogi Döntvénytár. 117 A kir. Kúria: Felperes felülvizsgálati kérelmére a fellebbe­zési bíróság ítéletét feloldja. Indokok: Az elsőbíróságnak a fellebbezési bíróság által el­fogadott ítéleti tényállásában meg van ugyan állapítva az, hogy a felperes részéről alperesnek értékesítés végett átadott 1000 dollá­ros csekknek ki a kibocsátója, de hiányzik a tényállás abban az irányban, hogy ennek a csekknek ki volt az utalványozottja s hogy ez mikor és hol tartozott a csekket beváltani; nincs a tekin­tetben sem a tényállás kiderítve, beváltotta-e alperes megbízásá­ból a Pesti Kereskedelmi Bank a csekket és milyen időben, milyen árfolyamon, illetőleg amennyiben a csekk beváltása valóságos dollá­rokban történt, a beváltás napján mi volt a dollár árfolyama a budapesti tőzsdén, ha pedig a kibocsátó aláírásának valódiságáról szóló értesítés után az alperes illetőleg az ő megbízásából a csekket beváltás helyett tovább forgatta, mikor vette kézhez az alperesi megbízott ezt az értesítést és ezen a napon mi volt a dollár ár­folyama a budapesti tőzsdén. A tényállásnak a jelzett irányokban való kiderítésére pedig azért van szükség, mert amennyiben a csekk utalványozottja bel­földi személy volt, aki a csekket az 1908: LVÍII. tc. 5. §-a értel­mében a bemutatáskor tartozott kifizetni, akkor a legjobb értéke­sítéssel megbízott alperes a nyert megbízásnak a megbízó érde­kében úgy tartozott volna eljárni, hogy a csekk beváltásáról gon­doskodjék, s ha ez addig nem volt eszközölhető, míg az amerikai kibocsátó aláírásának valódiságát el nem ismerte, tartozott volna az elismerés beérkeztéig az értékesítést függőben tartani s erről a felperest értesíteni, mert mint megbízott csak így védte volna meg megbízójának jogos érdekét s nem azzal, hogy a csekket nyomban eladta, de a vételárat a csekk valódiságának megállapí­tásáig visszatartotta és erre az időre a felperest még kamattal is megterhelte. Amennyiben pedig a csekknek utalványozottja külföldi adós volt s így a csekknek valódiságáról való meggyőződés után tör­ténő leszámítolása jelentkezett volna annak legjobb értékesítéséül, akkor is az alperes a kapott megbízásnak csak úgy felelt volna meg, ha a csekk leszámítolásáról, annak valódiságáról való meg­győződése után gondoskodott volna és a leszámítolt összeget ki­kötött díjának levonásával a felperesnek nyomban folyósította volna. A fellebbezési bíróság azonban elfoglalt jogi álláspontjánál fogva, a fennebbiek szerint a döntő körülményekre nézve a tény­állást nem derítette ki, ezért ítéletét a Pp. 543. §-a értelmében feloldani és a fellebbezési bíróságot szabályszerű eljárásra utasí­tani kellett. = V. ö. Hitelj. Dtár XVI. 36. és 43. sz. esetekkel.

Next

/
Thumbnails
Contents