Gallia Béla (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XVI. kötet (Budapest, 1924)

Hiteljogi Döntvénytár. 117 A kir. Kúria: Felperes felülvizsgálati kérelmére a fellebbezési bíróság ítéletét feloldja. Indokok: Az elsőbíróságnak a fellebbezési bíróság által elfogadott ítéleti tényállásában meg van ugyan állapítva az, hogy a felperes részéről alperesnek értékesítés végett átadott 1000 dolláros csekknek ki a kibocsátója, de hiányzik a tényállás abban az irányban, hogy ennek a csekknek ki volt az utalványozottja s hogy ez mikor és hol tartozott a csekket beváltani; nincs a tekintetben sem a tényállás kiderítve, beváltotta-e alperes megbízásából a Pesti Kereskedelmi Bank a csekket és milyen időben, milyen árfolyamon, illetőleg amennyiben a csekk beváltása valóságos dollárokban történt, a beváltás napján mi volt a dollár árfolyama a budapesti tőzsdén, ha pedig a kibocsátó aláírásának valódiságáról szóló értesítés után az alperes illetőleg az ő megbízásából a csekket beváltás helyett tovább forgatta, mikor vette kézhez az alperesi megbízott ezt az értesítést és ezen a napon mi volt a dollár árfolyama a budapesti tőzsdén. A tényállásnak a jelzett irányokban való kiderítésére pedig azért van szükség, mert amennyiben a csekk utalványozottja belföldi személy volt, aki a csekket az 1908: LVÍII. tc. 5. §-a értelmében a bemutatáskor tartozott kifizetni, akkor a legjobb értékesítéssel megbízott alperes a nyert megbízásnak a megbízó érdekében úgy tartozott volna eljárni, hogy a csekk beváltásáról gondoskodjék, s ha ez addig nem volt eszközölhető, míg az amerikai kibocsátó aláírásának valódiságát el nem ismerte, tartozott volna az elismerés beérkeztéig az értékesítést függőben tartani s erről a felperest értesíteni, mert mint megbízott csak így védte volna meg megbízójának jogos érdekét s nem azzal, hogy a csekket nyomban eladta, de a vételárat a csekk valódiságának megállapításáig visszatartotta és erre az időre a felperest még kamattal is megterhelte. Amennyiben pedig a csekknek utalványozottja külföldi adós volt s így a csekknek valódiságáról való meggyőződés után történő leszámítolása jelentkezett volna annak legjobb értékesítéséül, akkor is az alperes a kapott megbízásnak csak úgy felelt volna meg, ha a csekk leszámítolásáról, annak valódiságáról való meggyőződése után gondoskodott volna és a leszámítolt összeget kikötött díjának levonásával a felperesnek nyomban folyósította volna. A fellebbezési bíróság azonban elfoglalt jogi álláspontjánál fogva, a fennebbiek szerint a döntő körülményekre nézve a tényállást nem derítette ki, ezért ítéletét a Pp. 543. §-a értelmében feloldani és a fellebbezési bíróságot szabályszerű eljárásra utasítani kellett. = V. ö. Hitelj. Dtár XVI. 36. és 43. sz. esetekkel.