Gallia Béla (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XVI. kötet (Budapest, 1924)

Hiteljogi Döntvénytár. 111 pedig, ha a felperesnek ez iránti állítása a valóságnak meg is felelne, az állítólagos megállapodást az alperesre nézve kötelezővé nem tenné. A felperesnek ide vonatkozó felülvizsgálati panaszai tehát szintén alaptalanok. Ezek szerint a felülvizsgálati kérelmet el kellelt utasítani. '= fia az alapszabályok szerint a cégjegyzés érvényességéhez két vagy több igazgatósági tag aláírása szükséges, a társaságot kevesebb tag aláírása nem kötelezi. Dtár új f. XXV. 152. 1., III. f. III. 3-21. I., III. f. VII. 83. I. — Kivétel, ha az illető, mint vezérigazgató, kereskedelmi meghatalmazotti minőségében az ügylet önálló megkötésére is hivatott Dtár új f. XXVII. 163. I., IV. f. III. 90. 1. — Az ügyvezető igazgató által tett és hatáskörén túlterjedő nyilatkozat is kötelezi a r.-t.-ot, ha az ellen az értesülés után nem tiltakozik és hozzájárulását attól mindjárt meg nem tagadta. Hitelj. Dtár IV. 79. — V. ö. Hitelj. Dtár VII. 130., VIII. 168., X. 141., 188. sz. esetekkel. 59. A kereskedőnek a rendes gondosságából folyó kötelessége, hogy üzletét vezetés és felügyelet nélkül ne hagyja és annak vezetéséről arra az esetre is gondoskodjék, ha abban betegség vagy más ok miatt akadályozva van, következéskép a KT. 320. §-ának szabálya alól közbejött betegsége és távolléte nem mentesíti. , (Kúria 4923 jún. 8. P. IV. 1742/4923. sz.) A kir. Kúria: Alperest felülvizsgálati kérelmével elutasítja. Indokok : A valódiságára nézve nem vitás 1921 márc. 23-án kelt F/B) a. levél tartalma szerint alperes a kereseti ügyletet közvetlenül megelőzően felperesnek ugyancsak vörösfenyő pallóra nézve eladási ajánlatot tett, a szintén nem vitás 1921 ápr. 2-án kelt F/C) alatti levelében pedig alperes a felperes részére hét különböző időben közvetített és ugyancsak faanyagokra vonatkozó vételi ügyletekből származó közvetítési díjainak kiegyenlítését sürgette és" egyben újabb megbízásokra vállalkozott. A fenti leveleknek most kiemelt tartalmára tekintettel tehát helyes a fellebbezési bíróságnak az a megállapítása, hogy a peres felek közt előzőleg üzleti összeköttetés állott fenn. Ebből folyólag pedig a KT. 320. §-ára fektelett vonatkozó indokainál fogva helyes a fellebbezési bíróságnak az a jogi álláspontja is, hogy miután az e részben meg nem támadott tényállás szerint alperes a felperesnek a hozzá intézett 1921. évi július hó 21-én kelt 17. alalti megrendelő levélre csak 1921 augusztus hó 22-én, tehát elkésetlen felelt azzal, hogy a megrendelést tudomásul nem veszi, alperes olybá veendő, mint aki felperesnek a 17. alatli levélben foglalt ajánlatát elfogadta. A per eldöntésére nincs jelentősége az alperes által vitatott annak az állítólagos körülménynek,