Gallia Béla (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XVI. kötet (Budapest, 1924)

Hiteljogi Döntvénytár. hogy mivel ő július hó végén és augusztus hó első felében részint üzleti úton, részint gyógykezeltetése végett Karlsbadban üzletétől távol volt, csak augusztus 22-én jutott abba a helyzetbe, hogy a felperes ajánlatát visszautasíthassa, mert jogszabály, hogy a rendes gondosság elmulasztásának következményeit a mulasztó viselni köteles; az pedig nyilvánvaló, hogy a kereskedőnek a rendes gondosságából folyó kötelessége, hogy üzletét vezetés és felügyelet nélkül ne hagyja és annak vezetéséről arra az esetre is gondoskodjék, ha abban betegség vagy rnás ok miatt akadályozva van. Ebből önként következik, hogy alperes tartozott volna távolléte idejére helyettesítéséről gondoskodni, ezt nem tévén, mulasztása következményeit viselni tartozik. Minthogy pedig az e részben nem vitás tényállás szerint alperes a felperes által megrendelt fát nem szállította és a felperes által azokból eszközölt fedezeti vétellel felperesnek összesen 210,000 K árkülönbözete merült fel, a fellebbezési bíróságnak az a jogi döntése, amely szerint az alperest ennek a kárösszegnek megfizetésére kötelezte, anyagjogi szabályt nem sért. Alperesnek idevágó felülvizsgálati panasza tehát alaptalan. = V. ö. Hitelj. Dtár XVI. 46. sz. esetlel. 60. Kereskedelmi ügyleteknél a fizetendő pénznem tekintetében elsősorban a felek akarata a mérvadó és a KT. 326. §-ában foglalt az a magyarázati szabály, hogy kétség esetén az a pénznem tekintendő szerződésszerűnek, amely a teljesítés helyén divatozik, csak akkor jöhet alkalmazásba, ha a feleknek a fizetendő pénznemre irányuló akarata meg nem állapítható. _, . . „ r T r (Kúria 1923 jún. 6. P. IV. 4723/1922. sz.) A kir. Kúria: Alperes felülvizsgálati kérelme folytán a fellebbezési bíróság ítéletét feloldja. indokok: Kereskedelmi ügyleteknél a fizetendő pénznem tekintetében elsősorban a felek akarata a mérvadó és a KT. 326. §-ában foglalt az a magyarázati szabály, hogy kétség esetén az a pénznem tekintendő szerződésszerűnek, amely a teljesítés helyén divatozik, csak akkor jöhet alkalmazásba, ha a feleknek a fizetendő pénznemre irányuló akarata meg nem állapítható. Önként következik ebből, hogy ha és amennyiben valónak bizonyulna alperesnek az az előadása, hogy a 2. alatti kötlevél kiállításakor a felperesek jogelődjével abban állapodott meg, hogy az ettől megvásárolt deszkák vételárát kifejezetten osztrák