Gallia Béla (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XVI. kötet (Budapest, 1924)

Hiteljogi Döntvénytár. 107 úgy anyagjogi, mint alaki jogszabálysértésre irányuló részében egészben alaptalan, miért is az elutasítandó volt. Alapos azonban a felperesnek alaki és anyagjogi jogszabálysértésre alapított, az 1922 január 1-étó'l 1922 április 30-ig terjedő felfüggesztési i^őre eső illetményei tekintetében időelőttiség okából történt elutasítására vonatkozó panasza; alapos pedig azért; mert a feleknek a felülvizsgálati tárgyaláson tett egybehangzó előadásából megállapíthatólag az 1921 évi összforgalom az 1921. évi összforgalommal felér és ez alapon immár mi akadálya sem lehet annak, hogy felperes a kérdéses időszakra járó szolgálati illetményeit ennek legalább az 1921. évre megállapított mértékén belül már most érvényesíthesse. 56. A váltótörvény kifejezetten nem zárja ugyan ki annak lehetőségét, hogy a többféle minőségben váltókötelezeit személy valamely váltócselekményt annak határozott kifejezésével teljesítsen, hogy azt melyik kötelezetti minőségében teljesíti, ehhez képest a forgatóként is szereplő elfogadó a váltó kifizetését forgatói minőségben is teljesítheti; a váltókölelezetti minőségnek a teljesítéssel kapcsolatos meghatározásáról azonban a bírói gyakorlat értelmében csak akkor lehet szó, ha a többféle minőségben kötelezett személy a váltóra vezetett nyilatkozattal vagy óvással állapította meg azt, hogy melyik kötelezetti minőségben teljesíti a fizetést; mert ellenkező esetben a váltótörvény 48. §. 2. bekezdéséből vont joghasonszerüségnek megfelelően a többféle minőségben kötelezett személy fizetését abban a minőségben teljesítettnek kell tekinteni, amely minőségben teljesített fizetés által a legtöbben szabadulnak a váltókötelezettség alul. (Kúria 1923 máj. 29. P. VII. 1366 1923. sz.) A kir. Kúria: Felperest felülvizsgálati kérelmével elutasítja, ellenben az alperesek felülvizsgálati kérelmének helyt ad, felperest váltókeresetével elutasítja. indokok: A fellebbezési bíróság meg nem támadott ítéleti ténymegállapítása szerint a kereseti váltót az egyik elfogadó, a