Gallia Béla (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XVI. kötet (Budapest, 1924)
86 Hiteljogi Döntvénytár. állampolgár között Párizsban kötött ügyletnél a feleknek az a szándéka vélelmezhető, hogy a francia jogot kívánták alkalmazni. Egymagában az a tény, hogy az utalványok az alperesre Budaörs községbe vannak intézve és hogy ebből folyóan — külön fizetési hely kitüntetése hiányában — a nevezett község fizetési helynek is tekintendő — az adott körülmények között jogszerű alapul annak megállapítására, hogy a fentiek szerint a felek között vitás kérdés elbírálásánál a magyar jog volna alkalmazandó — annál kevésbé szolgálhat, mert ha e tekintetben esetleg kétely forogna fenn, akkor is ilyen kétség esetén a nemzetközi magánjog elvei szerint az árú szolgáltatásának helyén fennálló jog a pénzbeli ellenszolgáltatás helyén érvényben levő jogot megelőzi, tehát a jelenlegi esetben akkor is a francia jog volna alkalmazandó. __, . (Kúria 1923 ápr. 10. Rp. VII. 1066/1923. sz.) A kir. Kúria: A másodbíróság ítéletét helybenhagyja. indokok: Az alperesnek az ügy érdemére vonatkozó fellebbezési kérelmére tekintettel a kir. Kúria részéről csak az a kérdés bírálandó el, hogy az alperes a kereseti követelést a felperesnek kereseti kérelméhez képest a keresethez A) és B) a. csatolt kereskedelmi utalványokban kitett pénznemben, nevezetesen francia frankban, vagy pedig az alperes vitatása szerint magyar korona értékben köteles-e a felperesnek megfizetni? A másodbíróságnak helyes megállapítása szerint a fennforgó esetben külföldi (felperes francia, alperes pedig argentiniai) állampolgárok között külföldön, nevezetesen Franciaországban, Párizsban létrejött és ott foganatba ment vételügyletből kifolyólag, az adásvétel tárgyát képezett ékszerek vételáráról Párizsban kiállított, alperesre Magyarország Budaörs községébe intézett, de alperes által az ügylet létrejötte alkalmával Párizsban elfogadott kereskedelmi utalványokról lévén szó, a fennebb jelzett elbírálandó kérdés mikénti eldöntése attól függ, hogy a kérdéses vételügyletre, illetőleg az abból kifolyólag kiállított kereseti utalványokra nézve melyik államnak, nevezetesen a felperes perbeli vitatása szerint a francia, vagy pedig az alperes álláspontja szerint a magyar államnak a joga alkalmazandó-e?
