Gallia Béla (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XVI. kötet (Budapest, 1924)

TI Tartalommutató. Felmondás nélküli elbocsátás. 18. Ha a főnök az 1884: XVII. tc. 94. .§. g) és h) pontjaiba ütköző súlyos szabálytalanságok miatt nem él a rögtöni hatályú elbocsátás jogával, hanem alkalmazottjának ebből az okból felmond ; ugyanezen cselekményért a rögtöni hatályú elbocsátás jogával utóbb nem élhet _______ — _ _ _~ 38 21. Az a körülmény, hogy a banktisztviselő a proletárdiktatúra szervei által a Pénzintézeti Központba helyeztetett át: sem a főnökkel fennállott munkaviszonyt meg nem szüntette (4424/1919. M. E. sz. rendelet 10. §.), sem pedig a méltatlan báuásmódot meg nem állapítja „ _ _ — _ _ 43 Felmondás nélküli kilépés. 53. Az az alkalmazott, ki a szolgálatra nem jelentkezik és hivatalától hónapokig távol marad anélkül, hogy főnöke őt a megjelenésben megakadályozta volúa, már ezzel a tényével önként és egyoldalúan megszakította a szolgálati viszonyt és sem távollétének idejére, sem felmondási időre fizetést, valamint végkielégítést nem követelhet. Nem szerzi meg ehhez a jogot azzal, hogy a főnök utóbb fegyelmi eljárást indít ellene és ennek során mondja ki reá az elbocsátást ____„„_ 100 85. Az alkalmazott, ki a főnöke által elkövetett , durva sértés után még egy és fél óráig dolgozik és csak aztán hagyja el állását, nem tekinthető felmondás nélküli kilépési jogáról lemondottnak 146 Visszaható erő. Felvett illetmények. 22.1. Az 1910/1920. M. E. sz. rendelet a felmondási idő tekintetében visszaható erővel nem bír. E rendelet 24. §-ának az a szabálya, hogy életbelépésével (1920 márc. 2.) a 4424/1919. M. E. sz. rendelet 2., 4., 6—9., 11., 13—15. §-ai hatályukat vesztik, csak azt jelenti, hogy a rendelet életbelépése után a fennálló szolgálati viszonyokra és a belőlük keletkező jogigényekre már nem a korábbi, hanem az újabb rendeletet kell alkalmazni; de ez a rendelkezés nem érinti azokat a szolgálati jogviszonyokat, melyek az 1910/1920. M. E. sz. rendelet életbelépése előtt már felbontattak és csupán a belőlük származott igények kerülnek az említett rendelet uralma alatt elbírálás alá. — II. A 4424/1919. M. E. sz. rend. 1. §-a szerint a proletárdiktatúra alatt a szolgálati viszonyra nézve keletkezett érvénytelen rendeletek alapján már teljesített fizetések vissza nem követelhetők. E rendelkezésnek nyilvánvaló célja az volt, hogy amit a munkás vagy alkalmazott életfenntartására mint munkabért jóhiszeműen felvett és elfogyasztott, ne legyen kénytelen visszafizetni. Visszatérítésnek csak oly összegre nézve lehet helye, melyet nagyságánál vagy természeténél fogva jóhiszeműen munkabérnek nem tekinthetett, hanem, amit a fő' nöke vagyonából való jogtalan elvétel gyanánt kellett felismerni 44 Végkielégítés. 20. A végkielégítésnél elvileg csak a tisztviselői minőségben töltött idő vehető számításba ; ez a jogi álláspont azonban nem